Minden októberben 23-án meggyújtunk egy gyertyát. 2o1o-ben már az 54. gyertya ég. Lehajtott fővel tisztelgünk mindazok előtt akik puszta kézzel nekirontottak a szovjet tankoknak és tíz napig sikerült szabadon élni. Ezek a napok jelentették a magyarság legszebb tíz napot.
Október 23-án lehajtott fővel tisztelgünk a hősök előtt. Olyan emberek előtt akik életüket adták a vörös démon ellen vívott harcban. Fejet hajtok a pesti srácok emléke előtt, akik végérvényesen kiérdemelték helyüket a magyar történelmi arcképcsarnokban. Fejet hajtok minden magyarért (határon innen és túl) akinek szívügye volt a szabadság.
 | |
| Barikád |
Fejet hajtunk egy olyan forradalom előtt amely az egész civilizált világnak példát mutatott.
Tisztelgés a hősöknek!
Az 1956-os forradalom ismert személyiségei
- Angyal István
- Brusznyai Árpád
- Donáth Ferenc
- Dózsa László
- Erdei Ferenc
- Fónay Jenő
- Für Lajos
- Gérecz Attila
- Gimes Miklós
- Göncz Árpád
- Háy Gyula
- Jánosi Ferenc
- Kecskési Tollas Tibor
- Kiss István
- Király Béla
- Kopácsi Sándor
- Krassó György
- Mansfeld Péter
- Mesz János
- Mécs Imre
- Molnár V. József
- Pálinkás-Pallavicini Antal
- Pongrátz Gergely
- Pongrátz Ödön
- Rácz Sándor
- Szabó János
- Szilágyi József
- Tóth Ilona
- Vásárhelyi Miklós
- Wittner Mária
Az 1956-os forradalom, a kommunista rendszert akarta megdönteni Magyarországon. Ugyanakkor véget akart vetni a szovjet megszállásnak. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalom 1956. október 23-án kezdődött Budapesten, amikor a diákok és egyetemisták az utcára vonultak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a fegyveres felkelők ellenállásának felszámolásával ért véget november 11-én, Csepelen.
A wikipédia szerint:
„Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja.”
Fotó: internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése