2011. október 25., kedd

90 éves I. Mihály román királyI Mihály

Felirat hozzáadása
I. Mihály román király (románul: Mihai I al României; Sinaia, 1921. október 25. –) II. Károly román király és Ilona görög és dán királyi hercegnő fia, I. Ferdinánd román király unokája.
Hat évesen került először a trónra, azt követően, hogy nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja, Károly herceg pedig lemondott a román trónról, és elhagyta az országot.
1930-ban, II. Károly visszatért az országba, és felváltotta Mihályt a trónon, ugyanakkor őt tette meg a trónörökösnek és kinevezte Gyulafehérvár nagyvajdájának.
1940-ben Ion Antonescu puccsot hajtott végre, az új kormány száműzte II. Károlyt, a 18 éves Mihályt pedig a trónra ültette. Még ebben az évben megkoronázták Bukarestben az ortodox egyházi vezetők közreműködésével. Az új király hatalma nagyon korlátozott volt, bár hivatalosan rangok és titulusok sorát birtokolta, az ország irányítását a nemzetiszocialista (és magyar-ellenes) Ion Antonescu gyakorolta.
1944. augusztus 23-án puccsot hajtott végre, Antonescut letartóztatta és fegyvert fordított a németek előtt. A szovjet csapatok ennek ellenére hamarosan megszállták az országot, kb. 130 000 embert letartóztattak és a szibériai lágerekbe deportáltak, ahonnan csak töredékük tudott hazatérni.
1947. december 30-án a kommunisták felszólították a trón elhagyására, és kihirdették a királyság megszűnését és kikiáltották a népköztársaságot. Néhány nap múlva lemondatták és 1948. január 3-án Mihályt és családját kiutasították az országból és visszavonták az állampolgárságát.
1948 júniusában feleségül vette Anna hercegnőt, akivel először Angliában, később pedig Svájcban telepedtek le.

Öt lánya van:
    Margit trónörökös hercegnő (1949)
    Ilona hercegnő (1950)
    Irén hercegnő (1953)
    Zsófia hercegnő (1957)
    Mária hercegnő (1964)
1992-ben visszatért Bukarestbe, ahol 1 millió ember várta. A szimpátia megijesztette Ion Illiescut, akkori államfőt és betiltotta a királynak, hogy Romániába látogathasson.
1997-ben a jobboldali kormány visszaadta a királynak az állampolgárságát.
Utólag a román kormány vagyona nagy részét visszaszolgáltatta. Jelenleg az aradi Soborsini birtokán illetve a bukaresti Erzsébet palotában (királyi palota) tartózkodik.
2008. április 8-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjának választották.
Ma 10 órakor, 90 születésnapja alkalmával a román parlamenthez szol.

2011. október 24., hétfő

In memoriam 1956

A tegnap a legtöbb magyarlakta településen megemlékezéseket szerveztek, az 1956-os magyar forradalom emlékére. Kolozsváron a Mátyás szülőháza előtt és a sétatéren lévő emlékhely előtt emlékeztek meg a forradalom magyarországi és erdélyi áldozatairól. Ugyanakkor több sírt is megkoszorúztak a Házsongárdi temetőben. 

1956. okt. 23-a szabadságharc a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 
Mi is történt az említett napon, azt a Wikipédia is szépen leírja:
"Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.


Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.  A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja."
forrás: Wikipédia

A képek forrása: internet

2011. október 21., péntek

Minden magyar számít

Bizonyára ismerős ez a jelmondat. Láthattátok plakátokon, és a sajtóban. Mindez azért van, mert népszámlálás zajlik Romániában és az Európai Unióban.

Ahhoz, hogy ez számunkra, erdélyi magyarok számára sikeres legyen, figyelnünk kell a következőkre:

1. Vállaljuk magunk és családtagjaink magyarságát!
A törvényes előírások értelmében nyilatkozhatunk családtagjaink etnikumáról, anyanyelvéről és vallásáról, akkor is, ha ők nincsenek otthon. Nagyon fontos, hogy valljuk magunkat magyarnak (maghiar, nem ungur, secui vagy egyebb) a számlálóbiztos előtt.



2. Regisztráljuk külföldön tartózkodó családtagjainkat!
A külföldön tartózkodók jelentősen növelhetik a magyarság számát. Az ország népességébe csak azok számítanak be, akik „ideiglenesen vannak távol” (temporar absente).

3. Az egyetemisták regisztrálják magukat az egyetemi városban is!
A népszámlálás módszertana szerint az egyetemistákat az egyetemi városban is össze kell írni, függetlenül attól, hogy van-e hivatalos címük, ideiglenes tartózkodási engedélyük (flotant) vagy nem. 


Több információt a http://www.nepszamlalas.ro/index.php/hu/nepszamlalas/ honlapon találhatnak. 

forrás: www.nepszamlalas.ro

2011. október 6., csütörtök

In memoriam: A 13 aradi vértanú


Az aradi 13
Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékszik a világ magyarsága. A Wikipédia szerint „Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így.”
Kivégzésük 
Az ítélet kimondása után, kivégezték a 13 tábornokot.
A tábornok neve és kivégzési módszere a következő:

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
A tábornokok neve és kivégzési módszere a következő volt:
    1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
    2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
    3. Kiss Ernő, tábornok,
    4. Schweidel József, tábornok,
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
    5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
    6. Török Ignác, tábornok,
    7. Lahner György, tábornok,
    8. Knezić Károly, tábornok,
    9. Nagysándor József, tábornok,
    10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
    11. Aulich Lajos, tábornok,
    12. Damjanich János, tábornok,
    13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,
levétel 

Kossuth Lajos, magyar Golgotának nevezi Aradot.
Tiszteletükre 1890. október 6-án, Aradon felállították a Szabadság szobrot, ami nemzetni szimbólummá vált.
 A szobor története is kalandos volt. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték.
2004-ben Adrian Năstase vezette kormánya, több parlamenti képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák.
2011. április 13-án a szoborról lelopták a diadémot, a tőrt és egy kardot, ezért jelenleg is csonka állapotban van.

A kép forrása: sulinet.hu

2011. október 3., hétfő

Hétvégén 2. REPLAY ARMENOPOLIS

A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány és az 51. számú Czetz János Cserkészcsapat 2011. október 7 – 8. között szervezi meg a REPLAY ARMENOPOLIS - XIII. ŐSZI FESZTIVÁLT.
 Pénteken, október 7-én állandó kiállítás a főtéren, városismereti vetélkedők, és könnyűzene koncert a Hayak Pubban.
 Szombaton, október 8-án fényképkiállítás és Prücskök évadnyitó játszóház a 7-es óvodában, fúvós koncert a parkban, a római katolikus templomban kórus művek előadása, este jazz koncert a Hayak Pubban. Szombat este 10 órától évadnyitó táncház a Téka Alapítvány székhelyén.Mindenkit szeretettel várunk!
Forrás: www.teka.ro
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...