2010. október 31., vasárnap

Az ősz



             Minden városban van egy kisebb nagyobb park. Így Szamosújváron is. Akárhányszor sétálok a parkban ez engem megnyugtat és erőt ad a munkára. A tegnap a Téka fele menet átmentem a parkon, mert lőni akartam pár képet. Megérte, mert millió színekben virított a park. Az ősz teljes pompája rányomta bélyegét a parkra és a város hangulatára. Az ősz mindig csodálatos volt.

           Gyönyörű szín kavalkád uralja a természetet és a várost. Megnyugvást hoz egy hosszú, meleg és zajos nyár után. Ady és Petőfi az őszt végzetesnek és halálinak látták. Én nem. Ilyenkor pihen a természet. Próbálja kipihenni a nyár fáradalmait. Összegyűjti erejét, hogy tavasszal újra felvehesse a harcot a szennyeződéssel és a rongáló barbárokkal.

           Ahogy végigmentem a parkon millió gondolat futott át agyamon. Rájöttem, hogy milyen nagy a teremtés csodája. Akármennyire próbáljuk legyőzni a természetet nem sikerül. A természet mindig uralni fog minket. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy győztünk felette, de ez téves. A természet győzedelmeskedik felettünk. Mindig győzedelmeskedett. Képes volt újjá születni akármilyen rombolás érte. Most is ezt teszi.

A fotók a szamosújvári parkban készültek.
Több képet a következő linken láthattok:
http://www.flickr.com/photos/ritijozsefattila/



2010. október 30., szombat

Megyei Népdalvetélkedő Szamosújváron


Casian Imola


              A szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén, a Téka Alapítvány és a 2. számú iskola közös szervezésében szombaton, október 30-án, lezajlott az Őszirózsa Népdalvetélkedő megyei szakasza.  A vetélkedőn 45 tanuló vett rész, a megye minden sarkából. A résztvevők három kategóriában szerepeltek: I.-II, III. és IV. osztály.
Az éneklésen kívül a jelenlévő gyerekek játszóházban is részt vehettek. Itten játszhattak és rajzolhattak is a helyi tanítók irányítása alatt.
Kallos Zoltán és Sánta Emő
A zsűrinek (Kallós Zoltán –Kossuth díjas és Korvin láncos néprajzkutató, Sántha Emő, Fodor Róbert –zenész és Katona Annamária) nehezére esett kiválogatni a győzteseket, mert minden résztvevő kivallóan szerepelt. A vetélkedő színfoltja a roma nemzetiségű Eötvös Isztujka Lajos, széki diák volt, aki táncolt és roma nyelven énekelt népdalokat.  
Eötvös Isztujka Lajos
A zsűri által díjazott nyertesek a következők voltak:
I.-II. osztályos kategória: László Brigitta és Benkő Lilla (I. díj), Serestély Ágnes és Kiss Tamás (II. díj) valamint Grúz Noémi (III. díj)
III. osztályos kategória: Jaskó Anita és Szabó Boglárka (I. díj), Miklósi Hunor és Székely Evelin (II. díj) valamint Kun Eszter (III. díj). Különdíjban részesült Eötvös Isztujka Lajos.
IV. osztályos kategória: Casian Imola (I. díj), Filep Balázs és Kun Ákos (II. díj) valamint Mocodean Tamás.
Az első díjazottak fogják képviselni Kolozs megyét Temesváron a népdalvetélkedő országos szakaszán (november 18–20).
Riti József Attila

2010. október 28., csütörtök

Kérdőjel

Sokan láttátok a legújabb képem a facebook-on és a messengeren. Ugyanolyan sokan kérdezték, hogy miért vagyok olyan felszerelésbe öltözve. Hamarosan véget vetek a titoknak és a blogomon beszámolok az igazságról. Remélem lesz még egy kis türelmetek.
fotó: internet

Programom


Végre csütörtök este van. Miért örvendek annyira? Azért mert itt a hétvége, ami zsúfoltnak ígérkezik.
Szombaton van a Marci szülinapja, amire illik elmenni. Remélem jó buli lesz. Ugyanakkor a Bar-Bar pubban Halloween partit szerveznek, amire szívesen elmennék, ha tehetném.
Vasárnap Besztercére megyek a Besztercei Glória – Bukaresti Steaua mérkőzésre. Hétfőn kora reggel indulok haza, mert tanítanom kell.
A holnapi nap sem lesz unalmas, hiszen kirándulni megyünk a gyerekekkel. A célpont a Julius Mall és a Cinema City mozi (Julius Mall), ahol a Kutyák és Macskák 2 című filmet fogjuk megnézni. Remélem nem lesz túl unalmas, mert nem igazán élvezem az ilyen mesefilmeket. Inkább egy jó vígjátékot vagy akció filmet néznék meg.

2010. október 26., kedd

Elmaradt tüntetés

fotó: Szabadság/Rohonyi D. Iván/archív

Hétfőn reggel bejött a tanáriba a szakszervezeti elnök, a titkárnő (!!!) és kijelentette, hogy szerdán lesz sztrájk. Elsőként írtam alá a sztrájkot. Örömmel vettem tudomásul, hogy végre lesz valami megmozdulás. Később megtudtam, hogy szerdán tüntetés lesz Kolozsváron, amire örömmel jelentkeztem. Felajánlották, hogy menjek Bukarestbe tüntetni, amit persze elutasítottam, hiszen szerdán kupameccs van (délután fél hattól a Gépész utcai stadionban, Kolozsvári CFR – Marosvásárhelyi MFC) amit nem szeretnék kihagyni.  
Ma reggel jött a hideg-zuhany: nincs sztrájk. A szamosújvári szakszervezet úgy döntött, hogy japán sztrájkba lép (karunkon fehér karszalaggal megyünk órára).  Köszönöm én nem kérek a japán sztrájkból. Én igazi sztrájkot és tüntetést akarok. De mit számít mit akarok én? Mit számít mit akarunk mi, tanárok? A gyávaság és az árulás győzött. Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy akkor mi értelme volt az aláírásgyűjtésnek? Mi értelme volt bolondítani a népet, hogy fellázadunk a zsarnokság ellen?
 Meddig tűrjük azt, hogy levágták a fizetéseinket? Azt rebesgetik, hogy januártól tovább nyirbálják a fizetéseinket. Akkor lesz majd érdekes, amikor nem lesz fizetésünk.
Vajon akkor sem fogunk sztrájkolni?


2010. október 23., szombat

Tisztelet a hősöknek. Rövid megemlékezés!

A youtube-n találtam ezt a videót és megtetszett. Így került fel a blogomra!
A videoklip röviden bemutatja az 1956-os forradalmat és emléket állít a forradalmároknak.

A szamosújvári Pongrátz testvérek

Pongrátz András (balra) és Ödön (jobbra, tolókocsiban)
              Szamosújvár, az örmény város, az egykori Armenopolis sokat köszönhet városalapítóinak.
Több híres ember származott el városunkból, aki megnyerte helyét a magyar történelemben A legelszántabbak és legharciasabbak azonban a Pongrátz testvérek voltak. Személyesen volt alkalmam megismerni Pongrátz Ödön bácsit és öccsét Pongrátz Andrást. Az utóbbi Amerikában él. Ödön bácsit ezen év januárjában temették Kiskunmajsán ahol élete utolsó éveit töltötte. Az említett településen berendezte Magyarország egyetlen '56-os múzeumát.

Pongrátz András, Ödön és jómagam
            A wikipédia a következőket írja a Pongrátz-okról: 

"A Pongrátz-testvérek az 1956-os forradalom legendás szabadságharcosai voltak.
A szamosújvári, örmény eredetű család kilenc gyermeke közül hat fiútestvér fegyverrel harcolt a szovjet megszállók ellen a szabadságért a budapesti Corvin közben: Pongrátz András (1938-), Pongrátz Bálint, Pongrátz Ernő (1920-1978), Pongrátz Gergely (1932-2005), Pongrátz Kristóf (Bandi) (1927-2009) és Pongrátz Ödön (1922-2009).
A család a trianoni döntéssel Romániához került Szamosújvárról származott, amelynek 1940-ben a testvérek édesapja volt a polgármestere. A család 1945-ben az előrenyomuló román és szovjet csapatok elől költözött Magyarországra. (Mátészalkára, majd később Soroksárra.)
Pongrátz Gergely így emlékszik édesapjukra, aki néhány hónappal a forradalom kitörése előtt hunyt el: „Amikor meglátta az első orosz katonát, akkor megfogadta: addig, amíg itt vannak az oroszok, nem borotválkozik. Mellig érő szakállal temettük '56 áprilisában.”
A Corvin közi ellenállásban először Ödön és Kristóf (akit valami okból Bandinak keresztelt a család) vettek részt, a későbbi főparancsnok Gergely később csatlakozott. Ödön és Kristóf jelentős szerepet játszott a Corvin köziek lőszer és élelem utánpótlásában. Tárgyalni gyakran Ernőt és Ödönt küldték. Ödönt a Corvin köziek Papa, Kiabálós papa becenéven ismerték, mert 34 évével apai korúnak számított a pesti srácok között, Gergely beceneve Bajusz volt.
A forradalom idején a Soroksáron maradtak is segítségükre voltak abban, hogy telefonon értesítették őket, hány tank vonul északra, a város felé abból az irányból. "Ezt a feladatot az akkor tizenkét és fél éves Marika húgunk látta el, kifogástalanul. Még azokat a számokat is leírta, amik a tankok oldalán voltak olvashatók" – írta emlékezésében Ernő.
Október 23-án és 24-én
Ernő
A testvérek közül először Ernő keveredett az eseményekbe, aki a tüntetőkkel együtt a Parlamenthez jutott és beengedték, hogy a tüntetők nevében tárgyaljon. Az egész éjszakát a parlamentben töltötte, és erről telefonon értesítette édesanyját és testvéreit, Ödönt és Bandit, akik otthon cserépkályhát tapasztottak. (Közben Ernő a Rádióba is átment egy magnetofonért - hogy rögzítse Nagy Imre beszédét -, ahol tanúja volt a kezdődő ostromnak.)
Ödön és Bandi
Gerő Ernő nagy csalódást keltő, a tüntetéseket elítélő rádióbeszéde után a tapasztók otthagyták a kályhát és a Rádióhoz indultak. (A rádióból már hallatszottak a lövések – emlékezett vissza Ödön.) Útközben megálltak a Lámpagyárnál – amelyről már korábban elterjedt a hír, hogy ott fegyvereket gyártanak, és rá is találtak a karabélyokra és a lőszerekre. Egy felkelőkkel és fegyverekkel rakott teherautóval még éjfél előtt a Rádióhoz indultak, de csak a Móricz Zsigmond körtérig jutottak. A Fehérvári út bejáratánál barikádot rögtönöztek és Bandi javaslatára benzint locsoltak szét, hogy megállítsák a tankokat. "Nem sokkal korábban egy munkást, aki munkába ment, lebeszéltük szándékáról, s ha már nem megyek munkába – mondta –, nektek adom az uzsonnámat. Megettük a zsemlyét és a tepertőt" – írta Ödön. A begyújtott benzin nem sokkal később egy 13 tankból álló oszlopot kényszerített visszafordulásra. (A szovjet hadvezetés állítólag a Székesfehérváron állomásozó páncélosokat rendelte Budapestre, Pongrátzék ezekkel találkozhattak.)
Ezután egy csoport fegyveressel a hídon át a Boráros térre mentek, majd tovább a körúton. Ekkor voltak tanui annak, hogy egy diplomáciai rendszámú autóban ülő orosz tiszt kihajolva sorozatot adott le a tömegre, több embert megölve. "A sebesülteket a Kilián laktanyába és a távolabbi klinikába szállítottuk. Ekkor kezdtük használni a benzines üvegeket." Mindez már a Corvin köz közvetlen közelében történt.
András
Még az előző nap délután négy órakor Pongrátz András, 17 éves diák az Eötvös Lóránt Gépipari Technikumban, akit nem érdekelt a politika, Soroksárra hazafelé menet a Blaha Lujza téren csoportosulást látott. Leugrott a villamosról és nem sokkal később a mai Felvonulási téren álló Sztálin-szobornál találta magát, ahol részt vett a szobor ledöntésében. Késő estére már a Rádiónál volt, ahol tanúja volt az ostrom egy részének. Soroksárra hazaérve másnap társaival barikádot emeltek, hogy megállítsák az orosz tankokat, azok azonban egyszerűen kikerülték az akadályt. A soroksáriak tehetetlenségükben kövekkel és fél téglákkal dobálták az orosz teherautókat, ahonnan visszalőttek és többen holtan maradtak a földön."

    

54. égő gyertya


Minden októberben 23-án meggyújtunk egy gyertyát. 2o1o-ben már az 54. gyertya ég. Lehajtott fővel tisztelgünk mindazok előtt akik puszta kézzel nekirontottak a szovjet tankoknak és tíz napig sikerült szabadon élni. Ezek a napok jelentették a magyarság legszebb tíz napot.
            Október 23-án lehajtott fővel tisztelgünk a hősök előtt. Olyan emberek előtt akik életüket adták a vörös démon ellen vívott harcban. Fejet hajtok a pesti srácok emléke előtt, akik végérvényesen kiérdemelték helyüket a magyar történelmi arcképcsarnokban. Fejet hajtok minden magyarért (határon innen és túl) akinek szívügye volt a szabadság. 


Barikád 

             Fejet hajtunk egy olyan forradalom előtt amely az egész civilizált világnak példát mutatott. 

            Tisztelgés a hősöknek!
Az 1956-os forradalom ismert személyiségei
Az 1956-os forradalom, a kommunista rendszert akarta megdönteni Magyarországon. Ugyanakkor véget akart vetni a szovjet megszállásnak. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalom 1956. október 23-án kezdődött Budapesten, amikor a diákok és egyetemisták az utcára vonultak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a fegyveres felkelők ellenállásának felszámolásával ért véget november 11-én, Csepelen.
A wikipédia szerint:
„Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja.”

 Fotó: internet

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...