Keresés ebben a blogban
2008. október 31., péntek
Együtt, tovább
Lejárt egy ciklus, 4 év, amelyben bizonyítottunk. Teljesítettünk mindent ami erőnkre fért. Sok esetben egyedül harcoltunk a magyarságért, bebizonyítván milyen erőt képviselünk. Ezt az erőt választóinktól kapjuk. Sokat tettünk, de még mindig sok a tennivaló. Ezért reméljük november 3o-án jelölteinkre szavaznak majd, hogy továbbra is a magyarokért dolgozhassunk.
2008. október 28., kedd
2008. október 27., hétfő
2008. október 26., vasárnap
Allergia...
Orvosnál voltam a tegnap és kiderült mikre vagyok allergiás. Gyógyszeres kezelést írt elő, amit már hűségesen szedek. Tudom, hogy az allergia nem egy olyan betegség amit ki lehet irtani. Egyesek szerint nem is betegség. A lényeg az, hogy meg kell szokjam a gyógyszer szedést, ami késsé kellemetlen lehet. Meg lehet szokni, hisz kellemetlenebb a szénanátha (pollen, por és macskaszőr allergia). Amúgy ez nem sokat ront az életemen, csak javít, mert a tüsszögést elkerülöm majd.
2008. október 25., szombat
Gyalázat...
Szélbe kiáltok, hogy gyalázat amit a miniszterelnök művel. A parlament döntéseit egyszerűen nullának tekinti, az 5o%-os béremelést is egyszerűen el akarja kerülni. Miért? Azért, hogy ártatlan áldozatnak tűnjön. Azért, hogy minket gyalázzanak.
Egyszerűen gyalázatos!
Egyszerűen gyalázatos!
2008. október 24., péntek
Hmm...
Végre erőt vettem magamon és elmentem a fogorvoshoz. Nem is volt annyira durva ahogy gondoltam. Tetszett a hangulat, hiszen végig megy a zene és úgy az orvos mind az asszisztensnője fiatalok. Remélem továbbra is kellemes lesz majd a fogorvoshoz járni.
Hogyha valakit nem érdekelt ez a bejegyzésem akkor attól elnézést kérek.
Hogyha valakit nem érdekelt ez a bejegyzésem akkor attól elnézést kérek.
2008. október 23., csütörtök
1956-os forradalom
A mai napon az 1956-os magyar forradalomra emlékezünk meg. A következő sorokban olvashattok egy-két dolgot a forradalomról, de mindenek előtt ajánlanák egy filmet a forradalomról. Ez film a Szabadság, Szerelem.
A magyar nép jelentős részének megmozdulása és fegyveres harca a rákosista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1956. okt. 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, és a fegyveres felkelők ellenállásának a felmorzsolásával fejeződött be nov. 10-11-én. Politikai vezetői részben az MDP reformkommunistái, részben a koalíciós időszak pártvezérei voltak. A többször átalakult kormányt mindvégig Nagy Imre, a kommunista csúcsvezetők egyetlen őszintén reformelkötelezett tagja irányította. A fegyveres felkelők, akik az okt. 23-án, majd a nov. 4. után ismét támadó szovjet csapatokkal szemben felvették a harcot, elsősorban fiatal munkások voltak. Egységes ideológiával sem a harcosok, sem a tüntetések résztvevői nem rendelkeztek. Kommunisták és antikommunisták egyaránt akadtak közöttük. A nemzeti függetlenség visszaszerzése és a diktatúra lerombolása mindazonáltal mindegyik csoport céljai között szerepelt. A tüntetések és a harcok számos áldozatot követeltek. Összesen mintegy két és félezer személy veszítette el életét. Ezek 78%-a budapesti, 58%-a fizikai dolgozó és 44%-a 25 évnél fiatalabb volt. A bukást követő megtorlások során mintegy 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és 229-et halálra. A kivégzettek között volt Nagy Imre is. Mintegy 200 ezren külföldre menekültek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása ellenére vízválasztónak bizonyult Magyarország II. világháború utáni történetében. A magyarok többségét arra döbbentette rá, hogy nem számíthatnak a Nyugat segítségére, a szovjet vezetést pedig arra, hogy a stabilitás érdekében növelniük kell Magyarország belső mozgásszabadságát.
A magyar nép jelentős részének megmozdulása és fegyveres harca a rákosista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1956. okt. 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, és a fegyveres felkelők ellenállásának a felmorzsolásával fejeződött be nov. 10-11-én. Politikai vezetői részben az MDP reformkommunistái, részben a koalíciós időszak pártvezérei voltak. A többször átalakult kormányt mindvégig Nagy Imre, a kommunista csúcsvezetők egyetlen őszintén reformelkötelezett tagja irányította. A fegyveres felkelők, akik az okt. 23-án, majd a nov. 4. után ismét támadó szovjet csapatokkal szemben felvették a harcot, elsősorban fiatal munkások voltak. Egységes ideológiával sem a harcosok, sem a tüntetések résztvevői nem rendelkeztek. Kommunisták és antikommunisták egyaránt akadtak közöttük. A nemzeti függetlenség visszaszerzése és a diktatúra lerombolása mindazonáltal mindegyik csoport céljai között szerepelt. A tüntetések és a harcok számos áldozatot követeltek. Összesen mintegy két és félezer személy veszítette el életét. Ezek 78%-a budapesti, 58%-a fizikai dolgozó és 44%-a 25 évnél fiatalabb volt. A bukást követő megtorlások során mintegy 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és 229-et halálra. A kivégzettek között volt Nagy Imre is. Mintegy 200 ezren külföldre menekültek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása ellenére vízválasztónak bizonyult Magyarország II. világháború utáni történetében. A magyarok többségét arra döbbentette rá, hogy nem számíthatnak a Nyugat segítségére, a szovjet vezetést pedig arra, hogy a stabilitás érdekében növelniük kell Magyarország belső mozgásszabadságát.
2008. október 22., szerda
Késze - Kusza képek...:)
2008. október 21., kedd
2008. október 20., hétfő
2008. október 19., vasárnap
2008. október 18., szombat
2008. október 16., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)