2020. július 10., péntek

Szamosújváron történt az idők folyamán, júniusban

 
      A szamosújvári örmények és magyar-örmények legfontosabb ünnepe a  Világosító Szent Gergely napja, melyet minden év júniusában ünnepeltek meg.
     Ez az ünnep a közösség egyik lefontosabb összetartó ereje, amely mindmáig őrzi vallási, kulturális és kulináris hagyományait, annak ellenére, hogy a magyar -örmény közösség
létszáma nagyon alacsony és már senki sem beszéli az örmény nyelvet a városban. 
    1735. június 21 – Altorjai Péter, szamosújvári aljegyző egyik írásában a
következőket jegyezte le: „Méltóságos Unitus Püspök (görög-katolikus) báró Klein János úr, Szamosújvári Domíniumának jobbágy czigányai."
   1749. június 15 – Pénzügyi szolgáltatásainak hálájaként Karácsonyi Kristóf
nemességet nyert Mária Terézia magyar királynőtől.
   1785. június 15 – A börtönné alakított várba megérkeznek az első rabok.
   1802. június 7 – Reggel a rabok a Szamosra mentek vízért, de beleugrottak a vízbe és szökni akartak. Az őrség kettőt lelőtt, négyet pedig megsebesített.
   1804. június 17 – Mártonffy József püspök felszentelte a főtéri székesegyházat, amit a felszentelési oklevélben basilikának nevezte.       
    1822. június 14 – Szamosújváron kitört a tűz. Tizennyolc ház égett el a Malomutcában.
    1849. június 29 – Szamosújváron nagy aggodalommal fogadták a hírt miszerint a muszkák (oroszok) betörtek Erdélybe.       
     1861. június 27 – A város közgyűlése határozata folytán „bizalmi szavazatot" küldött Deák Ferencnek.           
    1881. június 26 – Rendkívüli eseménynek lehettek tanúi a városlakók, egy üstökös jelent meg az égen és pár napig volt látható.
   1884. június 4 – A városban nagy szélvész és felhőszakadás pusztított.
   1887. június 18 – dr. Torma Miklós alispánt megválasztották a széki választókerület képviselőjének.
   1896. június 16 – Az Archeologiai Értesítőben Ornstein József beszámol a romai castrumban (Congri) végzett ásatásokról.
   1910. június 19 – Este Szamosújváron, ünnepélyes keretek között felkapcsolták a közvilágítást. A helyszínen jelen volt gróf Kornis Károly is, aki nagy népszerűségre tett szert emiatt. A rendkívüli eseménynek köszönhetően város fúvószenekara szórakoztatta a lakosságot, amely ellepte az utcákat és késő órákig ünnepelték a közvilágítás bevezetését.
   1919. június 5 – A dési román főispáni hivatal 2961. számú magyar nyelvű rendeletében felhívta a gimnázium tanárjait, hogy nyolc napon belül döntsék el, ha leteszik a román állam iránti hűségesküt vagy nem. Dömötör János gimnáziumi igazgató a tantestület elé terjesztette a felhívást.
   1919. június 15 – Tantestületi ülésen dr. Nicora Ioan, román tanár volt az egyedüli tantestületi tag, amely hajlandó volt letenni a hűségesküt.
   1927. június 13-án kiadott dokumentum szerint a hadsereg időnként mezőgazdasági termékeket, állatokat, ruhaneműt kobozott el Szamosújvár polgáraitól. Más levéltári adat arra utal, hogy a városban működő Korona szállodában lakó tisztek nem minden alkalommal fizetnek lakbért.
   1941. június 20-án a helyi közösség kérésére, nagy nehézségek árán, Szamosújváron létrehoztak egy új óvodát, amiben 100 gyerek tanulhatott.
   1942. június 20 – Munkaszolgálatra hívták be a szamosújvári zsidókat.
   1948. június 11 – Elfogadták a 119. számú törvényt, amely kimondta a magántulajdon
államosítását. Ezt a törvényt azonnali hatállyal Szamosújváron is alkalmazták és államosították a jéggyárat, a téglagyárat, Enyedi Bálint nyomdáját, Szabó Károly, Salamon Gyula és Keller Vilmos olajprését és gyapjúfeldolgozóját, valamint a város összes bankját, műhelyét és vendéglőit.       
   1958. június 14-én a szamosújvári börtönbe zárt politikai fogjok fellázadnak a borzasztó körülmények ellen.
    1970 májusa és júniusa között történelme legnagyobb árvízét élte át a város. A
bőséges esőzések következtében május 12-én kiöntött a Kis-Szamos és a Füzesi patak és ellepte vízzel a város nagyrészét. Továbbá a város keleti oldalán lévő Hétkereszt-hegyről lezúduló víz is okozott kellemetlenséget a városlakóknak.
    Pár nap után megállt az eső és úgy tűnt, hogy stabilizálódik a helyzet, de júniusban újabb árvízhullám mosta el a várost. Az árvíz következtében óriási anyagi károk keletkeztek, emberi áldozatokat nem jegyeztek.
Riti József Attila

A cikk megjelent az Iskolai Történelmi Magazin első számában is. A magazin elérhető és elolvasható a következő linken: 
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/06/1.-szc3a1m-2.pdf








Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...