2011. november 16., szerda

A mindig meglepő Besztercén voltam


Johannes lapicida-ház - a sétáló utcán XIV-XV. század

Nem sok szabad hétvégém volt az utóbbi időben.  Az elmúlt hétvégét végre szabadabbak tudhattam, így eldöntöttük, hogy elszaladunk két napra Besztercére.
A vonat zsúfolt volt, de találtunk helyet. Amikor leléptünk az állomás betonjára megcsapott a hideg. Hó persze nem volt, de érezni lehetett a tél illatát.
Beszterce régi címere. Forrás: mek.oszk.hu
Szombaton délelőtt vásárlással egybekötött sétát szerveztünk. Sétáltunk a történelmi falak között, megfigyeltem, újra meg újra az öreg szász templom (ahogy a helyiek nevezik az evangélikus templomot) szépségét. A templom után átsétáltunk a lábas házak árkádjai alatt, majd ellátogattunk a sétáló utcára (ami a templom mögött van) ahol sokkoló látványban volt részem. Életnagyságú színes struccok vannak kiállítva. Nem értettem, hogy miért. Erre az internet válaszolt: a strucc lett Beszterce szimbóluma. Ekkor újabb kérdés merült fel bennem, hogy lehet a strucc egy hegyi város szimbóluma? Ezt a misztériumot is a világháló oldotta meg. Több évszázadon keresztül a strucc (csőrében patkóval) jelen volt a szász város címerében. Nem akarok tiszteletlen lenni történelmünkre, de azok a besztercei struccok egyszerűen borzasztóak (ezt képen is láthatjátok).
A giccses strucc és a sok mokány borgói ellenére akkor is merem állítani, hogy Beszterce csodálatra méltó város. Középkori utcái és épületei elképesztő hangulatot keltetnek. Mindenkinek szívesen ajánlóm, hogy látogassa meg a várost, és megismerje hangulatát.

Szász templom

A szóban forgó struccok

A templom mögötti sétáló utca

Az árkádok-XV-XVI. század

2011. november 11., péntek

A Szentbenedeki Kornis kastély


Bejárat 
A  tegnap, a Dés melletti Szentbenedeki Kornis kastélyban, a Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium diákjai, első alkalommal szerveztek Kornis kastélynapot. Ezen alkalommal kerültem én is a kastélyhoz. Megrémisztett a kastély rémisztő állapota. Érthetetlen számomra, hogy lehetett akóra pusztítást végezni az említett helyen.
Bejárat, az unikornisokkal
 Az alábbiakban pár sorban ismertetem a kastély történetét. Forrásként a Wikipédiát és a Szolnok-Dóboka vármegye monográfiáját használtam.
Palota 
A szentbenedeki Kornis kastély bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi kastéllyá, erődítménnyé alakították.
Ajtó a palota épületén
1573-ban Báthory István fejedelem Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte, 1573 és 1593 között. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata birtokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.
Palota 
1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta
Szökőkút 
1915-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgatták az egyetlen filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult.
Reneszánsz ablak
 1948-ban sor került az épület erőszakos államosítására. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át a kommunista hatóságok. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.
Unikornis 
2006-2007 körül, a Kornis család egyedüli élő ivadéka, a 90 éves Kornis Gabriella (Budapesten él) visszaperelte a kastélyt az államtól, de állaga azóta is romlik.


2011. november 4., péntek

Helloween a 2. számu iskolában


A 2. Számú iskola, 8B osztálya Helloween bulit szerveztek a Téka alapítvány székhelyén. A bulira engem is meghívtak meglepetés zsűritagnak.
A buli 17 órakor kezdődött. Ahhoz, hogy fokozzák a hangulatot szándékosa később vezettek be a terembe, a szervező diákok. Abban a pillanatban kitört a pokol, percekig meg nem szűnő üdvrivalgással és tapsorkánnal fogadtak az egykori tanítványaim (most Búzába tanítok).
Ekkor rájöttem, hogy továbbra is népszerű vagyok a gyerekek körében. Sokan kérdezték, hogyan sikerül az oldalamra állítani a gyerekeket? Egyszerű, ha tiszteled, díjazod vagy bünteted őket akkor nyert ügyed van. Egy másik fontos dolog, hogy mindig, de mindig tartsd be ígéreteid.
Jól esett számomra találkozni egykori diákjaimmal, ezért úgy döntöttem, hogy a volt osztályomat elhozom tavasszal Búzába, hogy barátkozzanak kissé a természettel.
A helloweeni buli díjazottjai: Pokoli Riport
                                             Szellemek és Banyák
                                             Hitler és a halál



2011. november 3., csütörtök

XV. MEZŐSÉGI NÉPTÁNC ÉS NÉPZENE FESZTIVÁL

XV. MEZŐSÉGI NÉPTÁNC ÉS NÉPZENE FESZTIVÁL

Szamosújvár – 2011. november 4-5

Péntek nov.4
- 17: Prücskök táncháza . Mesét mond és éneket tanít Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről. Helyszín a Téka Ház.
- 19-20: néptáncelőadás. Fellépnek a nyárádszeredai Bekecs, a budakalászi Lenvirág és Borvirág együttesek. Helyszín a szamosújvári művelődési ház
- 20,30: Szék, Ördöngösfüzes, Szépkenyerüszentmárton és Csabaújfalu bemutatkozása. Muzsikálnak a buzai, csabaújfalusi zenészek, Pali Marci és zenekara Székről, a Harmadik zenekar. Helyszín – Transilvania étterem. Utána táncház.
Szombat nov.5
- 11: ''Holttenger - Mezőségi útirajzok 2009-2010''- Wagner Péter –építész grafikai kiállítása a Téka Ház konferenciatermében. Közreműködik Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat főszerkesztője.
- 11,30 :Könyvbemutató: Kallós Zoltán néprajzkutató „Adok néktek aranyvesszőt" című könyvét bemutatja Székely Melinda irodalom-tanárnő. Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 12: Néprajzi előadás. Pozsony Ferenc egyetemi tanár ( BBTE) „Mezőség néprajzi felfedezése". Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 14-17: táncoktatás: budatelki és mezőszopori táncok. Oktatnak Kiss Zsolt és Tálas Ágnes, Feketelaki Tibor és Székely Melinda. Közreműködnek a helyi adatközlők. Helyszín: Téka Ház -Gödör
- 17: konferencia: Kolozs megyei román és magyar néptánccsoportok koreográfusainak szakmai tanácskozása. Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 19: Bálványoscsaba, Kötke, Erdőszombattelke, Feketelak, Buza, Melegföldvár, Visa, Marokháza, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarpete, Nagysajó, Zselyk, Szopor, Mezőceked, Magyarfráta, Ormán, Aranylábutuson, Budatelke bemutatkozása. Muzsikálnak a palatkaiak, a Harmadik zenekar és a meghívott települések zenészei. Helyszín a szamosújvári Conte étterem.
- Táncház hajnalig
Szervező: Téka Alapítvány – Szamosújvár
Partnerek: Kolozs Megye Hagyományőrzési Forrásközpontja, Tóvidék Közösségi Egyesület
A rendezvény támogatói: NKA – Népművészeti Szakmai Kollégium, Romániai Nemzeti Kulturális Alap, Communitas Alapítvány
Médiapartnerek: Szabadság napilap , Gherlanews.ro
forrás: www.teka.ro

2011. november 2., szerda

Holtak napján


Mint millió lidércek, úgy táncoltak a fények az Epreskertben. A pokoli színjátéknak tűnő táncjáték valójában a világításkor elhelyezett gyertyák fénye.
Az Epreskertnek elnevezett domboldalon elhelyezett református temető egyszer egy évben valóságos zarándokhellyé alakul. Ez az alkalom a halottak napja, amely egy katolikus ünnep.
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett Feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték és Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.
A halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.
Én is voltam a temetőben és elhelyeztem pár gyertyát a júliusban elhunyt nagytatám sírjára. Ez alkalommal eszembe jutott a szamosújvári mentőszolgálat, amely iránt felmérhetetlen dühöt érzek. Ahogy az augusztus 8-i bejegyzésemben is írtam, amikor nagyapám szívrohamot kapott és nagymamám kihívta a mentőt azt válaszolta a mentőszolgálat, hogy nincs mentő. Ezért taxival vitte be nagytatámat, de sajnos nem élte túl.  Ahogy látjátok, jó okom van arra, hogy haragudjak a szamosújvári mentőszolgálatra.
         Nem fogok többet ezzel foglalkozni, mert a felelősek, elszámollak majd a Fenvalónak
Ezen alkalommal szeretnék megemlékezni az elhunyt nagyszüleimről (két nagytatám és a szépkenyerűszentmártoni nagymamám), dédnagyszüleimről, különböző rokonaimról és nem utolsó sorban, nemzetünk őseiről, akik építették nemzetüket vagy vérükkel fizettek népünk dicsőségére.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...