A Szentbenedeki Kornis kastély

Bejárat

 

A  tegnap, a Dés melletti Szentbenedeki Kornis kastélyban, a Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium diákjai, első alkalommal szerveztek Kornis kastélynapot. Ezen alkalommal kerültem én is a kastélyhoz. Megrémisztett a kastély rémisztő állapota. Érthetetlen számomra, hogy lehetett akóra pusztítást végezni az említett helyen.

Bejárat, az unikornisokkal

 Az alábbiakban pár sorban ismertetem a kastély történetét. Forrásként a Wikipédiát és a Szolnok-Dóboka vármegye monográfiáját használtam.

Palota

 

A szentbenedeki Kornis kastély bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi kastéllyá, erődítménnyé alakították.

Ajtó a palota épületén

1573-ban Báthory István fejedelem Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte, 1573 és 1593 között. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata birtokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.

Palota

 

1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta

Szökőkút

 

1915-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgatták az egyetlen filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult.

Reneszánsz ablak

 1948-ban sor került az épület erőszakos államosítására. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át a kommunista hatóságok. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.

Unikornis

 

2006-2007 körül, a Kornis család egyedüli élő ivadéka, a 90 éves Kornis Gabriella (Budapesten él) visszaperelte a kastélyt az államtól, de állaga azóta is romlik.