 |
| Szentháromság örmény-katolikus székeshegyház A kép saját archívum |
1594.
szeptember 11-én a szamosújvári várban kivégezték Báthori Boldizsár országos
főkapitányt és Kovácsoczi Farkast, a kancellárt.
1595
szeptemberében Báthory Zsigmond fejedelem, az Erdélyt fenyegető török sereg
elől feleségét, Mária Krisztiernát, biztonságba helyezte a várban.
1657
szeptemberében II. Rákóczi György fejedelem döntésére Szamosújváron (Gherlahída
falu, a vár mellett), egy csűrben országgyűlést tartottak.
1 675.
szeptember 29-én Apaffy Mihály fejedelem és az egész fejedelmi udvar a várban
tartózkodott.
1703
szeptemberében Szamosújvár közelében a kurucok és a labancok összecsaptak. A
csata kuruc győzelemmel végződött.
1729.
szeptember 10-én szerkesztette a Boldogasszony templom (Salamon templom)
alapító levelét Salamon, Simái Tódornak fia, (Simái Salamon).
1742.
szeptember 20-án Dániel Tódor a ferences rendnek adományozta azt a telket,
ahova felépült az Alkantarai Szent Péter ferencestemplom.
1748.
szeptember 8-án kezdtek hozzá a főtéri Szentháromság örmény-katolikus
székesegyház építéséhez.
1759.
szeptember 8-án a félkész székesegyházban megtartották az első misét.
1787. szeptember
21-én II. József császártól a város megkapta a Libera Regiaeque Civitas Armenopolis
(szabad királyi város) címet.
1849
szeptemberében a város polgáraitól beszedték a szabadságharc alatt kiadott
magyar pénzeket és elégették őket. Szept. 13-án 400 ezer bankjegyet adott le
Szamosújvár.
1855.
szeptember 21-én kitört a város történetének legnagyobb tűzvésze, melynek következtében
a leégett a ferences templom, a kolostor, a nagyfogadó és a táncterem, 3
mészárszék, 45 ház, 50 istálló, 13 üzlet és 51 kamra.
1856
szeptember 7-én Alexi János görög-katolikus püspök elfoglalta a szamosújvári
püspöki székét, a Kandia városrészben.
1877.
szeptember 1-én, megnyílt a Világositó Szent Gergely örmény-katolikus
fiúárvaház és a Czecz Gergely tanár adományából építtetett Jézus Szent Szíve
kápolna.
1881.
szeptember 15-én helyezték üzembe hivatalosan a városon áthaladó Dés-Apahída
vasútvonalat.
1883
szeptemberében Voith Gergely igazgató vezetésével megnyílt az iparos kereskedő
tanonciskola.
1889.
szeptember 3-án itt szentelték föl az Erdélyrészi Magyar Közművelődési
Egyesület lobogóját a főtéren felállított sátorban és az örmény katolikus székesegyházban.
Az egylet első gyűlését pedig a templomban tartotta, a díszebéd a Népkertben (a
mai nyárikert) volt, este pedig reggelig tartó táncmulatságot tartottak.
1892.
szeptember 10-én a szamosújvári képviselő testület döntött arról, hogy a város
által működtetett örmény-katolikus gimnázium állami gimnáziummá alakuljon, így
megalakult a Magyar állami királyi főgimnázium.
1901.
szeptemberben megnyílt a Lászlóffy-házban az Állami polgári leányiskola, amely
később a Felső Posta utcai elemi leányiskola emeletére költözött (a későbbi
2-es Iskola).
1903
szeptemberében megnyílt a Vízutcában a Kovrig Tivadar által alapított Kovrig
Tivadar Örmény-katolikus leányárvaház.
1916-1917-es
tanév a háború miatt rövidre sikerült. Szeptember helyett alig októberben
kezdhették meg a tanítást.
1940.
szeptember 6-án, a II. bécsi döntés következtében Petru Maior Gimnázium
igazgatója, a magyarellenes dr. Precup Emil a gimnázium épületét és leltárát
átadta Matyasovich Ferenc főkönyvelőnek, valamint Babos Béla és Schramkó István
tanároknak és újra megnyithatta kapuit a Magyar állami királyi főgimnázium.
1940.
szeptember 25-én, a katonai parancsnokság eskütételre hívta be a tanárokat. A
régi gimnáziumból átvették Matyasovich Ferenc, Schramkó István, Klee Heinz és
Babos Béla tanárokat, valamint visszahívták az Karácsony Mihály iskolaszolgát.
A tanári kart kibővítettek a szamosújvári Gabányi Jánossal, valamint Kolozsvárról
kiküldött tanárokkal.
1941
szeptemberében Babos Béla vezetésével, a honvédelmi minisztérium 58017/1941
rendelete alapján megalakult a levente egyesület.
2010.
szeptember 1.-én elkezdődtek a munkálatok az önálló magyar iskolánál, 2010.
október 9-én volt az ünnepélyes alapkőletétel.
2016.
szeptember 16-án hivatalos körülmények között megnyitotta kapuit a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum.
2018.
szeptember 1-től a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum nevet cserélt
és felvette a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum elnevezést.
