2019. október 23., szerda

Magyar főgimnázium helyett román gimnázium

Az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a szamosújvári Petru Maior Elméleti Líceum. Az alábbi sorokban elolvashatják ennek kialakulásának körülményeit, melyek egyeltalán nem voltak kedvezőek a szamosújvári magyar közösség számára. Írásomban nem bírálok senkit, csak közlöm a puszta történelmi tényeket.    
*****
A magyar gimnázium leétése pczetesen történt. Először kötelezték a román nyelv és irodalom oktatását, 1918. december 17n, majd pedig teljesen bezárták, így próbálták megakadályozni a magyar nyelv és kultúra terjesztését a városban.
A nagyszebeni Kornyzó Tanács 1919. február 18.n kiadott 931. számú rendelet alapján a dési román főispáni hivatal, 1919. június 5.n kiadott 2961. számú magyar nyelvű rendeletében felhívta a gimnázium tanárjait, hogy nyolc napon belül döntsék el, ha leteszik a román állam iránti hűségesküt vagy nem. Dömötör János gimnáziumi igazga a tantestület e terjesztette a felhívást. Az 1919. június 15n tartott tantestületi ülésen dr. Nicora Ioan, román tanár volt az egyedüli tantestületi tag, amely hajlandó volt letenni a  ségesküt.  A többi tanárok,  és  pedig:  Domonkos Károly, Fetzkó János, Orabovieczky Leon, Józsa János. Kollár János, Majoros Béla, Dr. Papp István, Páll Bogdán, Dr. Temesváry János, Vajdaffy, Géza, mos Sándor, Walton bert rendes tanárok és Ujházy László h.tanár, valamint alulírott igazgató, mindnyájan   kijelentetk,   hogy   egyelőre   nem   találnak   kellő   indokot   az   eskü letételére..
A hűségeskü letételének megtagadása következtében a tanári kart lemondatnak tekintették, az iskolát pedig a Kornyzó Tanács megszüntette. A megszüntetett tanintézny helyébe állami román tanítóképzőt akartak létrehozni, de a város román közigazgatása és a románság kérésére román nyelvű gimnáziumot hoztak létre. Az újonnan alapított intézmény megzott igazgaja dr. Precup Emil, naszódi származású tanár lett. A román nyel tanítás pedig 1919. október 10n kezdődött. Ezt követően, 1919. október 16-án megkezdődött az a folyamat melynek vetkeztében az egykori igazgató, Dömötör János kénytelen volt átadni az egykori magyar főgimnázium leltát az   újonnan   létetett   román   tannyelvű   taninznynek.   Az   átadás   nem   volt
zökkenőmentes, Dömötör János és a tantestület felháborodásuknak adtak hangot, de e
nem hatotta meg a román gimnázium vezetőségét, mely erőszak alkalmazását is figyelembe vette abban az esetben, ha az egykori magyar gimnázium vezetősége akadékoskodott volna, mint ahogy Babos Béla, 1941-es beszámolójában olvashatjuk:
Dr.  Precup  Emilhez  fordult  azzal  a  rdéssel,  hogy  sz-e  erőszakot  alkalmazni, miután ő megtagadja a főgimnázium átadását. Az »igen« feleletre Dömötör János kijelenti, hogy ez az erőszakos eljárás védekezést követel, azonban nincs abban a helyzetben, hogy ellenálljon.
         Az átadást követően a Petru Maior nevet viselő gimnáziumban megkezdődött aromán nyelvű kultúra terjesztése, melynek következtében elszigetelődött a még mindig magyar többségű várostól.
         A líceum diákjai a szamosújvári és környékbeli települések román lakosságából kerültek  ki,  de minden  évfolyamban  volt  példa magyar diákokra,  akik  nem  tudták megengedni maguknak azt, hogy egy másik településen tanuljanak anyanyelven, vagy nem akartak otthon tanulok lenni. A Petru Maior Líceum korabeli évkönyveiből kiderül, hogy 1919 és 1940 között összesen 27 magyar diák érettségizett a gimnáziumban. Ezt az információt a szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) 1940-es évkönyve is megerősíti.

Szamosújváron történt, októberben, az idők folyamán


1726. október 16-án a város a Liberum Oppidum Armenopolitanum (vagy Libera Civitas Armenopolis) nevet kapta VI. Károly császártól.
1748 októberében sor került az Alkantarai Szent Péter ferencestemplom alapkőletételére, P. Ponori Anaklét első házfőnök idején.
1785. október 20-án II. József császár udvari rendelete alapján börtönné alakították a Martinuzzi-várat. Az első rabok 1785. június 15-én érkeztek.
1881. október 16-án Ordodi Pál és báró Kemény Gábor miniszterek jelenlétében átadták a Szamosvölgye Vasút Társaság által építtetett Dés – Apahída vasútvonalat.
1915. október 20-án fogságba esett Csinády Gábor főgimnáziumi tornatanár, aki északon harcolt az 50. gyalogezredben, az oroszok ellen, zászlósi rangban.
Az 1916-1917-es tanévet, a román hadsereg betörése miatt szeptember helyett alig októberben kezdődött meg.
1919. október 10-én a pár hónappal korábbal felszámolt Magyar Királyi Állami Főgimnázium épületében megkezdte működését a Petru Maior Gimnázium melynek első igazgatója a naszódi születésű dr. Precup Emil.
1919. október 16-án az egykori igazgató, Dömötör János kénytelen volt átadni az egykori magyar főgimnázium leltárát az újonnan létesített román tannyelvű tanintézménynek.
1940. október 18-án kezdte meg működését a Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola, így 21 év után újra lett magyar gimnáziuma a városnak. 
1940 októberében, 40 cserkészújonccal, megkezdte szervezkedési munkáját a cserkészmozgalom, Gabányi János tanár irányítása alatt.
1944. október 10-én reggel tíz órakkor a szovjet légierő bombázta a várost, melynek következtében teljesen megsemmisült a vonatállomás és környéke, súlyos károkat szenvedett a gimnázium épülete és több főtéri épület.
1944. október 13-án román és szovjet csapatok bevonultak a városba és visszaállítottak a román közigazgatást. A román és szovjet csapatok bevonulás után, Beldiceanu Ioan dandártábornok egyik legelső döntése az volt, hogy visszaállítsa a román gimnáziumot, megtartva a magyar gimnáziumot is, így egy épületben két iskola is működött.
1944. október 20-án a román tannyelvű gimnázium újra megnyitotta kapuit.
2000. október 14-én Szamosújvárt megyei jogú városi rangra emelte a parlament.
2010. október 9-én sorra került az önálló magyar iskola alapkőletétele.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...