Augusztusban történt az idők folyamán Szamosújváron

Szamosújvár/saját archívum

1657. augusztus 17-én II. Rákoczi György fejedelem Szamosújvárra érkezett, miután magmenekült a tatárok fogságából ahova a szerencsétlen lengyelországi hadjárata során került.

1682. augsztus 1-én a szamosújvári várban Apaffy Mihály fejedelem tábori országgyűlést tartott és innen indult el Doboka völgyén végig Zilah felé Tököly segítségére 12 ezer emberrel.

1700. augusztus 1-én, a városba letelepedő örmények létrehozták a timár társulatot.

1717 augusztusában a tatárok majdnem az egész Szolnok-Doboka vármegyét elpusztították, így a vármegye nemességének nagyrésze a Martinuzzi várba menekült.

1759. augusztus 21-én tartott szebeni országgyűlésen Szamosújvárt a szabad királyi városok sorába emelték.

1777. augusztus 3-án és 1819-benfelszentelték az Alkantarai Szent Péter ferencestemplomot.

Gábrus Zakariás/Szongoth 

1794. áugusztus 18-án született Gábrus Zakariás, festő, tanító, író. Színpadi díszleteket készített. 1841-42-ben a szamosújvári templomot festette.

1797. augusztus 3-án 20 szamosújvári rabot besoroztak katonának.

1800. augusztus 2-án belevert a villám a főtéri székesegyház tornyába és meghasadt a harang.

1817. augusztus 17-én Szamosújvárra látogatott I. Ferenc osztrák császár és magyar király és felesége Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnő. A császár és felesége Dés felől érkeztek és két napot töltöttek a városban, Placsintár Dávid főtéri házában.

1848 augusztusában önkéntesekből toborzott honvédséget is felállítottak a városban.

1849. augusztus 19-én, a világosi fegyverletétel után pár nappal a város nyugati oldalán (Kérő fürdő körül), a szabadságharcot leverésében segítő oroszok, katonai tábort állítottak.

1849. augusztus 21–24-ike közt Désre és Páncélcsehre az orosz és Habsburg tábor számára nagy mennyiségű kenyeret, pálinkát és ruházatot küldött a város, Urbán tábornok parancsára.

1852. augusztus 2-án I. Ferenc József is ellátogatott Szamosújvárra. A császár érkezésének tiszteletére díszbe öltözött a város. A lakosság és az elöljárók a Főtéren fogadták a magasrangú vendéget.

1855. augusztus 24-én meghalt Gajzágó Kristóf helybeli esperes-plébános.

Bányai Elemér/Digitális Arcképcsarnok

1875. augusztus 22-én született Szamosújváron Bányai Elemér író és újságíró, aki Kolozsváron az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerkesztője volt. Budapesten a Nemzeti Múzeum könyvtárosa, majd a Magyar Nemzetnél dolgozott. 1914-től a Magyarország munkatársa. Az I. világháborúban önkéntesként bevonult a hadseregbe és a keleti fronton esett el.

1879. augusztus 17-én dr. Szabó Jánost kinevezik szamosújvári görög-katolikus püspöknek.

1895. augusztus 17-én az állami főgimnázium rendes igazgatója lett Dr. Mártonfi Lajos.

1902 augusztusában a polgári leányiskola a Felső Posta utcai elemi leányiskola emeletére költözött. Rövid ideig az iskola egyik igazgatója, a Szolnok-Doboka Monographiája szerzője, Kádár József tanár volt.

Főgimnázium/A főgimnázium évkönyve

1917 augusztusában felszámolták a Magyar Állami Királyi Főgimnázium épületében felállított katonakorházat és szeptemberben, rendes időben megkezdődhetett a tanév.

1940 nyarán a román-magyar tárgyalások alatt a városban nagyon feszült lett a hangulat. A románok és magyarok közötti viszony elmérgesedett.

1940 augusztusának végén, a román-magyar tárgyalások hevében, a Korona szálló nagytermében szervezett nagygyűlést a helyi románság. Ezen a gyülésen olyasmi is elhangzott, hogy a magyarok elmehetnek, ha nincsenek megelégedve sorsukkal, de aki marad az, aki marad, az hajoljon meg.

A magyar csapatok bevonulása

1940. augusztus 30-án mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta a rádiót, amikor bejelentették a bécsi döntés eredményeit. Észak Erdély visszacsatolását nagy lelkesedéssel fogadta a város magyar közössége, de túl soknak tartották a kiürítésre szánt 14 napot, mert féltek, hogy a visszavonuló román hatóságok és hadsereg kellemetlenséget okoz majd a lakosságnak. A visszacsatolás hírére titokban mindenki készült a magyar csapatok érkezésére. Előkerültek a rég eldugott magyar zászlók, kokárdákat, magyar ruhákat varrtak, jelvényeket készítettek. Bálint Tibor polgármester helyett felkérték, a már rég városi főpénztárosként dolgozó Pongrátz Simont (Pongrátz Gergely és Pongrátz Ödön 1956-os forradalmárok apja), hogy vegye át a város ideiglenes közigazgatását a magyar csapatok érkezéséig.

1948 augusztusában bevezették az új oktatási törvényt. A román és magyar gimnáziumokat összevonták, megszüntették a református és romai katolikus egyházi elemi iskolákat, bezárták az örmény fiú és leány árvaházakat és az ott működő iskolákat. Ezt követően 68 évre megszűnt az önálló magyar oktatás Szamosújváron. 

1984. augusztus 23-án, kínai felszereléssel megkezdte működését a szamosújvári gyufagyár, amely egészen 2005-ig működött.

1990. augusztus 30-31-én a szamosújvári fegyházban a rabok fellázadtak és a börtöntetőre vonultak ki, több túszt is ejtettek a fegyőrök közül. Végül a belügyminisztérium elitalakulatainak a beavatkozása vetett véget a felkelésnek.