2019 képekben

1. január - Hunor 2. születésnapja

            Megérkezett az év utolsó napja és ilyenkor mindenki visszanéz az elmúlt évre. Azt tettem én is, de képek segítségével. Összeállítottam egy kis képes összefoglalót, amelyben minden hónap egy-két eseménye képet kapott. A válogatásból kimaradtak a megrendelésre készült képek, és a nagyrészt az iskolai valamint a focis képek. 
A válogatás távolról sem tökéletes. Nem is lehet ugyanis rengeteg eseményt fotóztam, de remélem ezt is megtekintitek. A képek az instagramra is felkerülnek. Minden nap egy hónap képei. 

 

2. február - Jótékonysági farsangi bál

3. március - Hunival a hegyen (Epreskertben)

4. április -Prágai kírándulás

4. április - Tordai hasadék

4. április - felhők Szamosújvár felett

5. május - bajnokavatás a Fellegváron

5. május - gyereknap és Kolompos koncert

5. május - Tavaszi Fesztivál

6. június - Nyiregyházi Állatpark

6. június - Kolibica

7. július - Szamosújvár az Epreskertből fotózva

7. július - pillangó az Epreskertben

7. július - Hunor az Epreskertben

8. Augusztus - Kobor (Brassó megye)

8. Augusztus - Kobor (Brassó megye)

8. Augusztus - Kobor (Brassó megye)

8. Augusztus - Kobor (Brassó megye)

8. Augusztus - Fekete-tenger

8. szeptember - Szépkenyerűszentmárton

10. október - Tékarám lovasudvar avatás

10. október - Mezőségi Fesztivál

11. november - Csúcsa, Ady Múzeum, Boncza kastély

12. december - iskola - 4. adventi gyertya meggyújtása és iskola

12. december - 4. adventi gyertya meggyújtása

12. december - karácsony négyesben

©️📷 Riti József Attila 2019

Szamosújváron történt, az idők folyamán, decemberben

1714. december 14-én tartott nagygyűlésen a város akkori lakossága eldöntötte melytek lesznek majd a fiatal város intézményei. Ugyanekkor a város éllére bírót és 12 szenátort (tanácsost) választottak.

1719. december l6-án Der-Kirkorján Álexát (Pap-Gergely Alexa [Elek]) főbírónak választották. Ugyanekkor megválasztották a tíztagú tanácsot, két elnököt és két alelnököt is.

1727. december. 22-én az elemi leányiskola tanítónői a városi tanácsnak panaszkodtak, hogy a hely ahol az iskola működik nem alkalmas arra, hogy ott a város gyermekeit tanítsák, ezért 1728-ban megkapták a Salamon-templom melletti házat.

1756. december 10-én a város köteles volt biztosítani hat gyalogos katonát.

1758. december 12-én Lászlóffy Ádeodát, Mária Terézia királynőtől magyar nemesi címet kapott.

1768. december 14-én megalakult az apácazárda.

1786. december 27-én II. József császár (a kalapos király) Armenopolist a szabad királyi városok („Libera Regiaque Civitas“) sorába emelte.

1787. december 9-én a városi közgyűlésen, gróf Teleki Ádám, Belső-Szolnok főispánja javaslatára arról döntöttek, hogy a várban posztógyárat alapítottak.

1788 év nov. és dec. hónapjaiban marhadög járvány uralkodott a városban és a vidékein. Ebben az évben 101 marha pusztult el.

1790. december 12-én volt először képviselője a városnak, a kolozsvári országgyűlésen.

1799. december 18-án Karácsonyi Emánuel és felesége 10.000 váltó Rh. forintot adományoztak a városnak, azzal a céllal, hogy létrejöjjön a szegények háza és korház (Senodochium Karácsonyium MDCCC).

1826. december 20-án tartott városi közgyűlés Deák Mihályt nevezte ki a korház gondnokának.

 1827. december 20-án, Bécsben örmény-katolikus pappá szentelték Lukácsi Kristófot.

1848. december 23-án Bem József és csapatai felszabadították a várost.

1848. december 25-én Adler Severin (aki korábban a fegyház kormányzója volt és főhadnagyi ranggal rendelkezett) honvédnek állt a Bem József seregébe, aki kapitányi rangot adott neki.

1848. december 31-én minden házhoz nyolc székely honvédet rendeltek éjszakára; de másnap a legnagyobb hidegben útnak indulnak.

            1884. december 12-én a Kis Szamos túlsó oldalán lévő régi országutat lezárták és hivatalosan is felavatták az új országútat, amely Dés felől a városon át, a Vízutcán ment Kolozsvár felé.

            1891. december 20-án, a szamosújvári dalos egylet hangversenyének diszvendége volt dr. Hermann Antal néprajzkutató és egyetemi tanár.

1894. december 17-én az oktatási minisztérium jóváhagyása következtében a kibővített gimnázium az állam kezébe került. Az intézmény első igazgatója Dr. Mártonfi Lajos lett. Az örmény gimnázium egykori tanárai közül többet átvett az állam. Ezek a következők voltak: Dr. Mártonfi Lajos, Novák Antal, Novák Gerő, Páll Bogdán és Szongott Kristóf.

1918. december 17-én a főgimnáziumban kötelezővé tették a román nyelv tanítását.

1918. december 23-án a városba bevonult a román hadsereg, amely leváltotta Szamosújvár magyar közigazgatását és Duha Kristóf polgármestert és a Román Nemzeti Tanácsot bízta meg a város vezetésével.

1925. december 22-23-án hirtelen -8 fokról felmelegedett +8 fokra, elolvadt a hó és kiáradt a Kis Szamos és súlyosan károsodott a város két vízi malma.

1925. december 23-án egy rendhagyó módon villámlással egybekötött vihart is megemlítenek a korabeli beszámolók.

1940. december 5-én Horthy Miklós kormányzó névnapja alkalmával nagy ünnepséget szerveztek a város Főterén, a városháza előtt. A város fiatalsága fáklyás felvonulást szervezett. Vitéz Horváth Kázmér polgármester pedig felszólalt az egybegyűlt lakosság előtt.

1940. december 10-én a cserkészcsapat megkapta működési engedélyét és felvette 386. számú „Czetz János” cserkészcsapat nevet. Vezetője Gabányi János tanár lett. Ezt követően megkapta az egykori Congri román cserkészcsapat vagyonát.

1941. december 14-én a város Főterén felavatták a hősök emlékére állíttatott obeliszket. Az avatással egyidőben Széchenyi emlékünnepet is szerveztek, amin gróf szentegyedi és cegei Wass Albert író is felolvasott. Az avatáson nagyszámban részt vett a városi lakosság is. 

1941. december 21-én megalakult a gimnázium sportköre asztalitenisz, torna, labdarúgás és röplabda szakosztályokkal.

1943. december 14-én a Főtér rendezési munkálatai közben az örmény-katolikus székesegyház bejárata előtt több örmény sírt találtak. A kolozsvári Nemzeti Múzeum korabeli igazgatója dr. Roska Márton és tanársegédje Novák József végezték az ásatásokat és feltételezték, hogy a sírhelyek egy korábbi fatemplom temetőjéhez tartoztak.

1989. december 22-én Szamosújváron is bekövetkezett a rendszerváltás.

Szamosújváron történt, az idők folyamán, novemberben

1758. november 5-n szentelték fel az Alkantarai Szent Péter ferencestemplomot, amely azellenreformáció fellegvára lett.

1812. november 2-án, a Láncosházban megnyitotta kapuit a három osztályos középiskola.

1831 novemberében Szamosújváron és környékén kitőrt a kolera járvány.

1848. november 10-én Urbán tábornok bevonult a városba, a Főtérre két ágyút helyezett el és azzal fenyegette a várost, hogy ha nem fizet 40 ezer forintot, akkor szétlöveti a székesegyházat. A város elöljárósága még aznap este összegyűjtötte a szükséges pénzt. Urbán 1500 katonáját, a város déli részén lévő Kérő fürdőnél szállásolták el.

1853. november 23-án IX. Piusz pápa létrehozta a Szamosújvári Görög-Katolikus Püspökséget.

1858. november havában 42 papnövendékkel megnyílt a görög-katolikus szeminárium.

1867. november 11-én egy miniszteri vizsgáló bizottság látogatott a börtönbe, hogy megvizsgálja a fegyintézet állapotát.

1884. november 1-én Trefort Ágoston közoktatási miniszter Szamosújvárra látogatott, melynek következtében megépülnek a Magyar Állami Királyi Főgimnázium és a görög-katolikus székesegyház.

1884 novemberében Szamosújvárra látogatott Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter és elégedetlenségét fejezte ki, hogy a helyi románságnak milyen szegényes templom van, ezért felmerült egy új templom építése.

1894. november elején az állam átvette a középiskola működtetését.

1907. november 24-én Szabó János görög-katolikus püspök felszentelte az új templomot, melynek építését hatvanezer koronával segítette a magyar állam, a vallás és közoktatásügyi minisztériumon keresztül.

1914 novemberében orosz fogságba esett és Vámos Sándor gimnáziumi tanár, aki a déli frontvonalon a 33. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot.

1918. november 5-én jött létre a Karácsonyi házban működő görög-katolikus szeminárium épületében a szamosújvári Román Nemzeti Tanács. A tanácsnak 80 tagja volt, az elnöki tisztséget pedig dr. Octavian Domide kanonok töltötte be.

1927. novemberében a városi tanács döntésének következtében a zsidó közösség megkapja a zsidó közfürdő előtti teret azzal a céllal, hogy bekerítsék és közösségi kertet létesítsenek.

1940. november 30-án a Magyar Párt szamosújvári szervezete létrehozta Magyar Társaskört, melynek avatásán nagyszámú közönség vett rész. Azzal a céllal jött létre, hogy megerősítsék a lakosság magyarság öntudatát. A társaskör alapításában fontos szerepet játszottak Király Endre, dr. Lénárd Bálint, Lőrinc János református esperes és Lokody Gergely romai-katolikus ferences plébános.

2015 novemberében a helyi tanács jóváhagyta a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum létrehozását.

30 éve kezdődött a román forradalom

Tőkés László/ Forrás: http://emnt.org/

1989. december 15-én kezdődött a romániai rendszerváltás. Amit a sokan nem nagyon szeretnek hangoztatni az, hogy ezt a temesvári magyarok robbantották ki, de lássuk hogyan kezdődött.

1989. december 11-én a Magyar Televízió Panoráma című műsora közölt egy interjút Tőkés Lászlóval, aki abban a pillanatban Temesváron volt református lelkipásztor. Az említett interjúban Tőkés bírálta a romániai rezsimet, amiért a Szekuritáté félre akarta állítani.

A félreállítás hírére 1989. december15-én este, a temesvári magyarok és románok élőláncot alkottak Tőkés László református lelkész lakása körül, így védték meg a későbbi püspököt és európai parlamenti képviselőt. Ezzel Temesváron kirobbant a román forradalom, melyet december 20-án a Ceaușescu rendszer eltiporni akart, de végül a diktátor házaspár megbukott és kivégezték őket.

Magyar főgimnázium helyett román gimnázium

Az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a szamosújvári Petru Maior Elméleti Líceum. Az alábbi sorokban elolvashatják ennek kialakulásának körülményeit, melyek egyeltalán nem voltak kedvezőek a szamosújvári magyar közösség számára. Írásomban nem bírálok senkit, csak közlöm a puszta történelmi tényeket.    

*****

A magyar gimnázium leépítése lépcsőzetesen történt. Először kötelezték a román nyelv és irodalom oktatását, 1918. december 17-én, majd pedig teljesen bezárták, így próbálták megakadályozni a magyar nyelv és kultúra terjesztését a városban.

A nagyszebeni Kormányzó Tanács 1919. február 18.-án kiadott 931. számú rendelet alapján a dési román főispáni hivatal, 1919. június 5.-én kiadott 2961. számú magyar nyelvű rendeletében felhívta a gimnázium tanárjait, hogy nyolc napon belül döntsék el, ha leteszik a román állam iránti hűségesküt vagy nem. Dömötör János gimnáziumi igazgató a tantestület elé terjesztette a felhívást. Az 1919. június 15-án tartott tantestületi ülésen dr. Nicora Ioan, román tanár volt az egyedüli tantestületi tag, amely hajlandó volt letenni a  hűségesküt.  „A többi tanárok,  és  pedig:  Domonkos Károly, Fetzkó János, Orabovieczky Leon, Józsa János. Kollár János, Majoros Béla, Dr. Papp István, Páll Bogdán, Dr. Temesváry János, Vajdaffy, Géza, Vámos Sándor, Walton Róbert rendes tanárok és Ujházy László h.tanár, valamint alulírott igazgató, mindnyájan   kijelentették,   hogy   egyelőre   nem   találnak   kellő   indokot   az   eskü letételére.”.

A hűségeskü letételének megtagadása következtében a tanári kart lemondatnak tekintették, az iskolát pedig a Kormányzó Tanács megszüntette. A megszüntetett tanintézmény helyébe állami román tanítóképzőt akartak létrehozni, de a város román közigazgatása és a románság kérésére román nyelvű főgimnáziumot hoztak létre. Az újonnan alapított intézmény megbízott igazgatója dr. Precup Emil, naszódi származású tanár lett. A román nyelvű tanítás pedig 1919. október 10-én kezdődött. Ezt követően, 1919. október 16-án megkezdődött az a folyamat melynek következtében az egykori igazgató, Dömötör János kénytelen volt átadni az egykori magyar főgimnázium leltárát az   újonnan   létesített   román   tannyelvű   tanintézménynek.   Az   átadás   nem   volt

zökkenőmentes, Dömötör János és a tantestület felháborodásuknak adtak hangot, de ez 

nem hatotta meg a román gimnázium vezetőségét, mely erőszak alkalmazását is figyelembe vette abban az esetben, ha az egykori magyar gimnázium vezetősége akadékoskodott volna, mint ahogy Babos Béla, 1941-es beszámolójában olvashatjuk:

„Dr.  Precup  Emilhez  fordult  azzal  a  kérdéssel,  hogy  kész-e  erőszakot  alkalmazni, miután ő megtagadja a főgimnázium átadását. Az »igen« feleletre Dömötör János kijelenti, hogy ez az erőszakos eljárás védekezést követel, azonban nincs abban a helyzetben, hogy ellenálljon.”
         Az átadást követően a Petru Maior nevet viselő gimnáziumban megkezdődött aromán nyelvű kultúra terjesztése, melynek következtében elszigetelődött a még mindig magyar többségű várostól.

         A líceum diákjai a szamosújvári és környékbeli települések román lakosságából kerültek  ki,  de minden  évfolyamban  volt  példa magyar diákokra,  akik  nem  tudták megengedni maguknak azt, hogy egy másik településen tanuljanak anyanyelven, vagy nem akartak otthon tanulok lenni. A Petru Maior Líceum korabeli évkönyveiből kiderül, hogy 1919 és 1940 között összesen 27 magyar diák érettségizett a gimnáziumban. Ezt az információt a szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) 1940-es évkönyve is megerősíti.