2018. május 20., vasárnap

Szamosújvári romák rövid története

Forrás: Gazdovits Miklós - Az erdélyi örmények története

             A szamosújvári romák két helyen is laktak, a város északnyugati részén lévő Czigánysoron, a vár mellett, illetve a város délkeleti részén lévő Kakasvárosban. Legelső említésük 1735-re tehető.
1735. június 21-én Altorjai Péter, szamosújvári aljegyző egyik írásában a következőket jegyezte le: „Méltóságos Unitus Püspök báró Klein János úr, Szamosújvári Domíniumának jobbágy czigányai.”[1]
A vár mellett lakó romákat 1750-ben adófizetésre kötelezték. Azokat, akiket megtagadták a befizetést száműzték a településről.
A kakasváros a XVIII. század második felében már megvolt és főleg romák lakták. Ebben a városrészben volt a téglagyár, ahol a romák dolgoztak. Ezzel a céllal telepítette őket ide a város. Az itteni romák téglaégetés mellett foglalkoztak még utcasepréssel, szénégetéssel, a kóbor kutyák összegyűjtésével is. Ugyanakkor kakastenyésztés szakértői is voltak. Az állandó kakaskukorékolás miatt nevezték el ezt a városrészt Kakasvárosnak.
Idővel az itteni romák közé idegen elemek is beköltöztek, melyek rossz életkörülményeikkel és életmódjukkal kellemetlenséget okoztak a városlakoknak, emiatt 1780-ban a város vezetősége arról döntött, hogy a romákat elköltöztessék a Czigánysorba. Ezt követően ezt a városrészt lebontották, újraparcelláztak és más lakosoknak adták.
A Czigánysorba költöztetett romák a város utcáit és piacát takarították, valamint idönként levelek szállításával is foglalkoztak.
A szamosújvári roma közösséget egy nagy vajda, egy kis vajda és négy esküdt vezette. A közösség tagjait vár északi részén lévő temetőbe temették, akárcsak a románokat.
A közösség létszáma változott az idők folyamán. Az 1850-as népszámlálás adatai szerint a városban 181 roma származású férfi lakott. 1930-ban a közösség létszáma 89 és 135 közé tehető. Az 1970-es években 107-re tehető a romák száma, 1992-ben pedig 572-en voltak.[2] 2011-ben pedig 735 ember vallotta magát romának.[3]


[1] Szongott Kristof – Szamosújvár szabad királyi város Monográfiája 1700-1900, II. kötet, XXXII. fejezet.
[2] Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

2018. április 23., hétfő

Torockó

A Székelykő
Ma Torockón jártunk a diákokkal, az iskola másként keretén belül. Nagyon megtetszett nekem a Székelykő (kár, hogy nem másztuk meg) és az egykori bányászváros. amely ma is csodásan őrzi egykori fényét. Pár képet ide is feltöltők.





2018. február 5., hétfő

Hortobágy Nemzeti Park

Kilenc lyukú híd
Január végén voltunk Magyarországon egy nemzetközi történelmi vetélkedőn, ahol harmadik helyezést értük el, de ez lényegtelen most. Menet-jövet átmentünk a Hortobágy Nemzeti Parkon és a szép időt kihasználva többször is megálltunk. Nagyon megszerettem a Hortobágyot, mert egyszerűen lenyűgöző és eldöntöttem, hogy egyszer nyáron is elmegyek oda (eddig nem volt alkalmam megtekinteni és megcsodálni, mert minden egyes alkalommal köd volt). Pár képet is készítettem, így ezek közül is közlők egy válogatást.

***
A Nemzeti Park területe 82 000 hektár. Magába foglalja Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája (1999. november 30-án elvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára).
Jellegzetes élővilága mellett egyedülálló néphagyománnyal is rendelkezik.
Növényvilága nagyon színes és a tündérrózsa, a boglárka, a nagyezerjófű, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát pedig a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. Persze ezek mellett található nádas, gyékényes, tölgyes terület is.
Állatvilága is szintén színes és változatos. Megtalálható itten a gém, a kék vércsék, a kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt először Magyarországon a pusztai ölyv is. Továbbá él itt ürge, fürj, menyét, hermelin, túzok, a fürj, a fogoly, az ugartyúk, székicsér, szikipacsirta, nádiposzáta is. A mocsarak és halastavak madárvilága is bőséges. Nem kevesebb, mint 330 madárfaj él e területeken.
Megtalálható így a kárókatona, barna rétihéja, réce, szárcsa, kormos-, fattyú- és fehérszárnyú szerkó; vörösnyakú és feketenyakú vöcsök, bölömbika, nagy kócsag, kanalasgém, nyári lúd, fekete gólya, de az igen ritka batla is.
Vadludak repülnek 
Háziállatairól is híres a Hortobágy. Ki ne látott volna itten magyar szürkemarha-gulyát és rackanyájat? Továbbá találhatóak itt mangalicák, magyar félvér lófajták, parlagi baromfifajtákat (fodros tollú magyar lúd), de magyar pásztorkutyák is, mint a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz és komondor is (a kuvasz, a komondor a szállást védte, a nyájat pedig a puli, a pumi, és a mudi).


Forrás:

RJA



2017. október 30., hétfő

"Erős várunk nékünk az Isten" fotókiállítás



       A reformáció 500 évfordulója alkalmával fotókiállítást szerveztünk iskolánkban.
       Az én képeimen kívül pár diák fotóit is kiállítottuk. Pontosabban: Budai Eszter, Felszegi Kincső, Felszegi Tünde, Soós Matild, Tóbiás Helga-Hanna és Vigh Emese képeit. Egytől egyig jó képek voltak, de kénytelenek voltunk felállítani egy rangsort, mivel a diákok számára ez egy fotópályázat volt. A díjazásra kedden kerül sor, az reformáció emlékünnepségének zárógáláján.
     
A kiállítást megnyitotta Antal Enikő szamosújvári gyakornok lelkipásztor. Beszédében kiemelte az értékmentés fontosságát.



       Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek aki lehetővé tette a kiállítás megvalósulását: a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum vezetőségének, tantestületének, a Téka Alapítványnak és Antal Enikő gyakornok lelkipásztornak.
      A képek még pár napig megtekinthetőek az iskola földszinti folyosójában, ahova szívesen várjuk az érdeklődőket.
      A saját képeimet megtekinthetitek itt a blogon, a diákokét pedig csak a díjazás után publikálom.
     
     RJA






2017. július 29., szombat

A Halálgyár kiállítás képei

Árammal ellátott kerítés
       Jól tudjátok, hogy májusban volt egy fotókiállításom az iskolában, ahol az általam az auschwitzi haláltáborban készült képeket mutattam be. Jó néhányan láttátok, de még mindig vagytok páran akik érdeklődtetek a képek iránt. Ezért, hogy ti is megláthassátok, úgy döntöttem, hogy a kiállított képeket felrakom ide a blogra is. Persze abban az esetben ha valaki a kinyomtatott és laminált képeket akarja megtekinteni akkor csak szóljon bátran és megoldjuk.
RJA
Lakóbarak

Mosdók

Árammal ellátott kerítés és őrállomás

Árammal ellátott kerítés

Árammal ellátott kerítés

"Zuhanyzó"/ a gázkamra 

1. Krematorium

Lakóblokkok

Árammal ellátott kerítés

Lakóbarakok

Lakóbarak

Koedukált wéce

Auscwitz - Birkenau főbejárat 

Marhaszállító vagon

2. krematorium

Auschwitz - Birkenau vasúti sín

Auschwitz I - főbejárat/ "A munka szabaddá tesz"

Árammal ellátott kerítés

Zyklon B

Mosdók / Auschwitz I. 

2017. május 22., hétfő

A "Halálgyár" fotókiállítás az iskolában

       
Birkenau vagy Auscwitz II. 
Kétség nélkül, hogy a holokauszt vagy soah (ahogy a zsidók nevezik) a XX. század és a történelem egyik legnagyobb katasztrófája (és nem az egyedüli). Auschwitz pedig a „halálgyár” ahol annyi ember elveszítette életét.
       
Villamos kerítés 
2008-ban jártam először Auschwitzban egy tanfolyamon. Akkor felfogadtam, hogy egyszer diákokat is elviszek az ominózus helyre, hogy a helyszínen megismerkedjenek a történelem egyik legborzalmasabb mozzanatával. Erre a pillanatara egészen 2017 áprilisáig kellet várni, amikor a földrajzos kolléganővel szerveztünk kirándulást Krakkóba és Auschwitzba.
     
Auschwitz I - főbejárat
Amikor Auschwitzban jártunk eldöntöttem, hogy hazaérve egy kiállítást szervezek az iskolában, ami a május 9-én, Európa napján meg is történt. A dátumválasztás sem véletlen, ugyanis 1945. május 9 a háború végét jelentette Európában. A kiállítás helyszínéül a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum folyosóját választottam, ami remek helynek bizonyul, hiszen sokan elmennek ottan. A kiállítás megtekinthető a tanév végéig, pontosabban június 17-ig.
   
Ilyen vasúti kocsikkal szállították a zsidókat
A kiállított képek a blogon is láthatóak, de érdemesebb a helyszínen megtekinteni.

      Köszönöm a résztvevőknek, hogy megtiszteltek jelenlétükkel. 
      Továbbá szeretném megköszönni a segítséget és a támogatást az iskola vezetőségének és a tanári karnak, a Téka Alapítványnak, Balázs Balázs-Bécsi József Attila-nak, Sallai Jánosnak és az Infoprintnek, valamint Tibor Molnar-nak és a helyi sajtónak.

A kiállításról és rólam írták:

SZABADSÁG:
ZIARUL FACLIA:
GHERLAINFO:
JURNALUL DE GHERLA:


RJA 
















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...