 |
Petre (Petrache) Goiciu - Adevarul |
Az
őrök brutalitása és az elviselhetetlen körülmények következtében 1958. július
14-én kitört a szamosújvári börtönlázadás. Az egyik cellában, ahova száz embert
bezsúfoltak, befalazták a vécét és helyébe egy csebret raktak. Az ürülék
elviselhetetlen szaga és a levegő hiánya ingerlékennyé tette az embereket és
fellázadtak, a lázadás pedig futótűzként terjedt végig a börtönön A rabok
ledobálták az ablakokra felszerelt faredőnyöket és óriási üvöltésbe kezdtek,
még a börtön szirénáját is túlüvöltötték. A börtön kegyetlen parancsnoka, Petre
Goiciu Securitate ezredes Kolozsvárról
kért segítséget, mert a börtön személyzete nem tudott megbirkózni a
felkeléssel. A karhatalmi erők állig felfegyverkezve, véletlenszerűen belőttek
a zsúfolt cellákba, ahol többen meghaltak. A halottak és sérültek számáról
sohasem készült hivatalos jelentés. Ezt követően a cellákból kiemelték azokat a
személyeket, akikről azt hitték, hogy a lázadás szervezői voltak és elvitték
őket.
Petre
Goiciu a kommunista rendszer egyik hóhérra volt, a túlélők emberfeletti
kegyetlenségéről beszélnek. Galacról került Szamosújvárra. Paul Goma,
disszidens író a Gherla című művében azt írta, hogy Goiciu Gheorghe
Gheorghiu-Dej egyik kegyeltje volt, ugyanis annakidején együtt dolgoztak a
galaci vasúti műhelyben. Goiciu ott volt bádogos. 1958-ban nyugdíjazták, utána
pedig hazaköltözött Galacra. Nem érte el az elszámolást, ugyanis 1980-ban,
kitüntetve ágyban párnák között halt meg.
Riti József Attila
A cikk megjelent az Iskolai Történelmi Magazin júliusi számában. A lapszám letőlthető az alábbi linkre kattintva:
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/07/2.-szc3a1m-1.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése