 |
| Orbán Viktor beszédet mond Nagy Imre újratemetésén/nol.hu |
1987
decemberében USA és a Szovjetunió megállapodást kötött az összes
közép-hatótávolságú atomfegyver megsemmisítéséről. 1988-ban Gorbacsov bejelentette, hogy 50 ezer
szovjet katonát és 5 ezer páncélost kivonnak az NDK, Csehszlovákia és
Magyarország területéről, valamint félmillió fővel csökkentik a Szovjetunió
haderejét.
Az
1980-as évek második felében a Szovjetunió kénytelen volt feladni a harmadik
világban (akik nem tartoztak sem a demokratikus és sem a kommunista blokkhoz)
megszerzett katonai és politikai pozícióit. Az évtized végére kivonult
Afganisztánból is. 1989-ben elvetette a Brezsnyev-doktrínát és bejelentette,
hogy minden eddigi szovjet befolyási övezetbe tartozó ország maga döntheti el,
hogy milyen utat választ magának.
Magyarország
1987-ben
az ellenzék megszervezte az első lakiteleki találkozót, melynek fő célja az
volt, hogy a hatalom elismerje az ellenzék tevékenységét. A találkozót
követően, 1987 őszén létrejött a Magyar Demokratikus Fórum (MDF).
1988-ban
létrejött a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) és a Szabad Demokraták
Szövetsége (SZDSZ). A két párt, az MDF-el együtt alkotják a rendszerváltó
pártokat. A FIDESZ-t a Kádár-rendszerrel elégedetlen, radikális
főiskolás-egyetemista fiatalok hozták létre. Az SZDSZ-t pedig a Beszélő körül
szerveződő értelmiségiek.
1988-ban
a Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP) a Kádár vonal kibukott a hatalomból,
az új főtitkár Grósz Károly lett. A bizottságba pedig bekerültek Pozsgay Imre
és Nyers Rezső.
1989.
április 7-én az ellenéki szervezetek létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt.
1989. augusztus 19. zajlott a Páneurópai piknik, mely három órára megnyitotta a
vasfüggönyt. A rendszerváltás egyik fő mozzanata 1989. június 16-án zajlott,
Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése. A szertartás a Hősök
terén volt és több százezer fő vett részt. Orbán Viktor éles hangú beszédben
követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását.
1989 október 23-én kikiáltották a III. köztársaságot,
majd 1990 tavaszán országgyűlési választásokat szerveztek, melynek
következtében Antal József vezetésével, az MDF alakított korányt.
Románia
1989.
december 17-én népfelkelés tört ki Temesváron. A temesváriak meg akarták
akadályozni Tőkés László lelkipásztor áthelyezését. A megmozduláshoz
csatlakozott Temesvár román lakossága is.
Nicolae
Ceausescu diktátor megpróbálta leverni a lázadást, de nem járt sikerrel és a
felkelés országos lett.
A
december 21-én szervezett szimpátiatüntetés rosszul sült el és a fővárosi
lakosság ellene fordult. December 22-én szökni próbált, de letartoztatták,
elítélték és december 25-én kivégezték őt és feleségét is. A hatalom az
ugyancsak kommunista elit kezébe került, az államfő Ion Iliescu lett.
Lengyelország
Lengyelországban
békés, tárgyalásos úton kezdődött meg a kommunista rendszer felszámolása; a
pártállam képviselői és az ellenzéki erők közös egyeztetések során állapodtak
meg az egyes politikai lépésekről. A parlamenti választásokon bebizonyosodott a
Szolidaritás társadalmi támogatottsága. Jaruzelski tábornok rövidesen egy nem
kommunista miniszterelnököt nevezett ki.
Német
Demokratikus Köztársaság (NDK)
1989
nyarán több ezer keletnémet állampolgár Magyarországon keresztül próbált
Ausztriába jutni. A Németh Miklós vezette magyar kormány végül megnyitotta
előttük a nyugati határokat. A következő hónapokban a demokratikus változásokat
követelő tüntetések végleg megrendítették az NDK politikai vezetését. A
tüntetők a keletnémet határőrök szeme láttára megkezdték a berlini fal
lebontását november 9-én.
Csehszlovákia
1989
őszén tüntetéssorozat vette kezdetét Prágában. Novemberben a tömegtüntetések
nyomására a pártállam itt is meghátrált, és december végén köztársasági elnökké
választották Václav Havelt. A „bársonyos forradalmat” követően előtérbe került
a csehek és szlovákok együttélésének kérdése. Az ellentétek kiújulása végül
békés szétváláshoz vezetett, 1993.
január 1-től Csehország és Szlovákia különálló országgá vált.
RJA
A cikk megjelent az Iskolai Történelmi Magazin júliusi számában. A lapszám letőlthető az alábbi linkre kattintva:
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/07/2.-szc3a1m-1.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése