Húsvéti szokások és hiedelmek

    

Öreg feszület Szépkenyerűszentmártonban

A Húsvét a kereszténység/keresztyénség egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon Jézus Krisztus feltámadását ünnepli az egész keresztyén/keresztény világ.
    Az ünnep neve onnan ered, hogy a hat hetes böjt után ekkor lehetett először húst enni.
    Mint minden keresztény/keresztyén ünnep esetén, Húsvéthoz is több népszokás és hiedelem kapcsolódik.     
    A Húsvét elengedhetetlen kelléke a piros tojás és a bárány.
    A kereszténység előtti időkből fennmaradt szokás a húsvéti bárányáldozat. A zsidók, Egyiptomból való kivonulásuk emlékére bárányt áldoztak.
    A húsvéti tojás "egyházi áldásban részesítéséről a 4. sz.-ból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. sz.-ból van tudomásunk; igénybevétele a római-katolikus vallású parasztság körében Magyarországon szinte napjainkig szokásban volt." (Magyar néprajzi lexikon). A legenda szerint Jézus kereszthalálakor valaki a kereszt alá helyezett egy kosár tojást és azokra rácsepegett Jézus vére. Ennek emlékére festenek Húsvétkor tojást.
    Magyar vidéken elterjedt szokás (de magyar hatásra az erdélyi románok körében is) a húsvéti locsolás. A fiúk Húsvét második napján illatos vízzel, parfümmel (régen vízzel) házról-házra jártak és meglocsolták a lányokat. Számos helyen, az ünnep harmadik napján a lányok locsolják a fiúkat. A fiúk fizetésként a locsolásért húsvéti tojást kaptak.
A Magyar néprajzi lexikon szerint a locsolás tisztító, illetve termékenységi rítus. Ugyancsak az említett forrás szerint: "A húsvéti locsolás ősi katartikus (tisztító) rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat."

 
Húsvéti hiedelmek:
"• Érdemes Húsvét első napján hűs vizű patakban fürdeni, vagy onnan, mert vízben mosakodni, mert egész évben egészség kísér.
• A szerelmes leány, ha húsvétkor hideg vízben fürdik, és közben háromszor a legény nevét mormolja, akkor még aznap megkérik a kezét.
• Húsvét napján új ruhát kell viselni, meghozza a szerencsét, ruhát kifordítva viselni balszerencse.
• Kis bárányt kapni, szerencsésen férjhez mész, Húsvét napján bárányból enni, gyermekáldás közeleg.
• Ha nyúl ugrik át a küszöbön, behozza a szerencsét.
• Kalácsnak morzsáját vetni baromfi elé, sokasodik a tojás, keresztbe vetni a földeken, elűzi a kártevőket.
• Szerencséd vedd kezedbe, tűzzél zöld ágat ingedbe.
• Húsvét reggel ifjú házas járja körbe házát, ha nyulat lát fogja meg, ha varjút lát, űzze el, szerencséje így lészen.
• A lányok, ha a kedvesük nevét írják tojásra, a párnájuk alá teszik, és másnapra nem tőrt el, szerencsés lesz a szerelem.
• Húsvét napján templomban szenteltetni barkát, elűzi a rontást, távol tartja a vihart.
• Barkaágra piros tojást akasztani, meghozza a szerelmet.
• A jó házigazda húsvét napján bejárja a házát, minden szobájában körbenéz, és leül, behozva a szerencsét a házba.
• Húsvét napján dunyhát ne rázzunk, elszáll a szerencse.
• Húsvét reggel nyitott ablakkal fogadjuk a hajnalt, reggelre bearanyozza a kamrát.
• Rossz ómen húsvét reggel seprűvel seperni, mert kisepri a szerencsét." (www.mithogyan.com)

    Riti József Attila

    Forrásirodalom:
Magyar néprajzi lexikon
www.mithogyan.com

http://www.csaladivilag.hu/