Béldy kúria a Kolozs megyei Gyekében

A gyekei Béldy kúria

Ma Gyekében jártam, ahol egy nyílt leckén vettem részt. A gyekei iskola mellett látható egy nagyon rossz állapotban lévő kúria. Az eklektikus Béldy-kúria 1800-ban épült, főbejárata elé pedig dór oszlopcsarnokot építettek. A kúria alaprajza 17×11 méteres. Egyik tulajdonosa Béldy Ákos, aki 1888 – 1905 között Kolozs vármegye ispánja volt.

         Az építmény mostani állapota a mellékelt képen látható és egyáltalán nem rózsás, sőt mondhatom katasztrofális, de alapos restaurálással és újraépítéssel menthető lenne, de ahhoz a tulajdonosnak is akarnia és tudnia kell. A kúria mostani tulajdonosa Kerekes Mária, aki a Béldyék ma is élő utóda.  

        

A gyekei Béldy kúria

Gyeke az Erdélyi Mezőség belső felén fekszik, a Tóvidéken, Kolozs megye keleti részén, Beszterce – Naszod és Maros megyékhez közel.

          Árpád-kori település, első írásos említése 1228-ból maradt fenn. Nevének változatai: Gyeka (1228), Geke (1326), Gekekuta (1329), Kege (1332), Gywke (1455). Az újkorban többször Nagygyeke néven említik. Az 1876-os közigazgatási törvény elfogadása következtében Kolozs vármegyéhez került.

Béldy Ákos/fényképész: Dunky Fivérek
Vasárnapi Újság - 1895

Gróf Béldy Ákos, Kolozs megye főispánja

"Béldi Ákos gróf, Kolozs megye és Kolozsvár város főispánja, az ősrégi székely úzoni Béldi család ivadéka. A család már a 14-ik évszázban előkelő szerepet játszott Erdély történetében és sarjai az évszázak hosszú folyamában, mint a szabadság oltalmazó bajnokai lettek ismeretesekké. Különösen kiválik közűlök Béldi Pál, fia Béldi Kelemennek és Bánffy Zsuzsannának, II-ik Rákóczy György főasztalnoka, lengyelországi hadjáratában lovassági parancsnok és közvetítő Teleki Mihály és Bánffy Dénes áldatlan viszálykodásaiban, továbbá unokája Béldi József, Fogaras földjének főkapitánya, a ki 1770-ben grófi méltóságra emeltetett.

Béldi Ákos grófnak már az atyja, Ferencz is huzamos ideig volt Kolozs megye főispánja, a mely méltóságban most fia követte őt; 1888-ban, Jósika Sámuel báró, jelenlegi miniszter, lemondása után neveztetett ki főispánná s azóta fontos állását közmegelégedésre tölti be.

Béldi Ákos gróf főispáni hivatalában a legnagyobb pártatlanságot tanúsítja; ajtaja a legszegényebb polgár előtt is mindig nyitva áll s nála minden méltányos és igazságos ügy meghallgatásra talál. Rendíthetetlen híve a szabadelvű politikának, a mit, mint kinevezett főrendiházi tag az egyházpolitikai törvények megszavazásakor ismételve tanúsított. Béldi gróf kormányzása alatt úgy az erdélyi részek első megyéje, mint Kolozsvár városa is új föllendülésnek örvend s nagyszabású középítkezések: katonai laktanyák, vízvezeték és csatornázás, egyetemi és más közművelődési építkezések foganatosíttattak. Figyelme kiterjed a vármegye és város összes művelődési és közgazdasági szükségleteire; nagy része van a kolozsvári mentő-egyesület felállításában; s mint a Kolozsvári Színház ideiglenes intendánsától, tőle várják a színház ügyének végleges rendezését is. Béldi gróf kitűnő gazda; gazdálkodása a Mezőségen a legjobb hírnek örvend, s mint az erdélyi római katholikus status igazgató tanácsának tagja, e testület nagy uradalmai kezelésében bő gazdasági tapasztalatait a közügynek hasznára is sikerrel érvényesíti.

Béldi Ákos gróf jelenleg 49 éves, de dús fekete haja s fiatalos megjelenése nem mutatja annyinak. Felesége Bethlen Emma grófnő, Bethlen Gábor gróf húga, a kit a gyönyörű kerlési kastélyból vezetett oltárhoz, egyike Erdély első szépségeinek. A boldog házasságból egy fiú és négy leánygyermek származott.

Béldi gróf mint Kolozs megye főispánja vezeti az erdélyi megyék hódoló küldöttségeit a király színe elé, s talán ép akkor mondja el üdvözlő beszédét, midőn e sorok a közönség kezeibe jutnak." (Forrás: Vasárnapi Újság, 1895. szeptember 22.) 

A fenti, dőlt betűs szöveg eredeti. Eredeti szöveg, eredeti helyesírással, ahogy az említett lapban megjelent annak idején.