A
hétvégén szervezték a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén a IV. Mezőségi
Fejlesztési Műhelyt.
A
műhely célja, hogy az eddigi tapasztalatokat, a megtett utat összegezze, és az
elhangzott előadások, valamint a helyi szintű elképzelések alapján tegye le a
közös mezőségi stratégia alapjait.
A
két napos rendezvény pénteken délután startolt, egy sajtótájékoztatóval, amin
beszámoltak a mezőségi ügynökprogramról. A tájékoztatón részt vettek: Vitéz
György (mezőségi ügynök), Balogh Márton (Civitas Alapítvány), Balázs-Bécsi
Attila (Téka), Balla Ferenc (Kallós Alapítvány) és Ocskay Gyula (CESCI –
Central European Service For Cross-Border Initiatives).
A
sajtótájékoztató után Balázs-Bécsi Attila (a Téka Alapítvány elnöke) beszámolt
a székelyföldi tanulmányútról, amit 2012 novemberében szerveztek a mezőségi
gazdák és civil személyek számára.
Ezt
követően Sebi András a méhészek összefogásáról beszélt, Balla Ferenc beszámolt
a nagysármási szórványkollégiumról, Ocskai Gyula beszámolt a 2011-es népszámlálási
adatokról és a bálványosi adatgyűjtésről, Juhos Tamás (Téka Alapítvány)
bemutatta a helyitermék-honlap elképzelését, majd Fazakas Szabolcs beszélt a
mezőségi legendáriumról.
A
műhely első napja kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, melyen szó esett, a
mezőségi szórványgyülekezetek jövőjéről. A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek:
Molnár György igazgató (Nemzetstratégiai Kutató Intézet) és Vetési László
református szórványlelkész.
A
műhely második napjának témája Turizmus- és vidékfejlesztés a Mezőségen
volt.
Haschi András |
A
szombati nap első előadásában Haschi András (az APIA megyei igazgatója,
Csíkszereda) a Vidék Kaland programról beszélt. Előadásában elmondta, hogy a
Vidék Kaland egy kommunikációs program, amelyek keretén belül 43 városi fiatal
ismerkedhet meg a vidéki és gazdálkodói élet szépségeivel és nehézségeivel. A
142 pályázóból kiválasztott 35 év alatti fiatalok 5 napot tölthetnek fizikai
munkával magyarországi, vagy 10 napot székelyföldi családi gazdaságokban.
Továbbá
Haschi elmondta, fontos ráhatni az önkormányzatokra (a turizmus terén) és meg
kell őrizni mindent, ami régi és hagyományos, mert a turisták szeretik ezeket.
Küsmödi Attila |
Haschi
András előadása után Küsmödi Attila, szamosújvári római-katolikus plébános
beszélt a Mária útról. A Mária út öt éve indult és összeköti a fontosabb kárpát-medencei
zarándokhelyeket, melyek Szűz Máriához kötődnek (Mariazel-Budapest-Máriapocs-Csíksomlyó).
A Mária utat, gyalog, 60 nap alatt lehet megtenni.
dr. Csizmadia László |
Ezt
követően dr. Csizmadia László, a magyarországi Falusi és Agroturizmus Országos
Szövetsége beszámolt a magyarországi falusi és argóturizmus történelméről és attrakcióiról.
Beszédében elmondta, hogy be kell rendezkedni az önellátásra, fontos a
hagyományőrzés és a környezet megóvása.
dr. Tihanyi István |
A
Szombat délelőtti előadássorozat dr. Tihanyi István, a Székelyvécke baráti kőre
elnöke, beszámolt arról, hogyan sikerült felújítani Székelyvéckét, majd elmondta,
hogy a Mezőségen is van lehetőség a bortermelésre.
Ocskai Gyula |
Ebéd
után Ocskai Gyula (CESCI) összegezte az eddigi műhelyek eredményeiről.
A
délutáni szabad beszélgetéseken megfogalmazódott az igény arra, hogy az évente
megszervezett műhelyek mellett gyakrabban kéne találkozni. Továbbá az is
felmerült, hogy az V. Mezőségi Fejlesztési Műhely más településen legyen
megszervezve. Ezt követően a jelenlévők Szépkenyerűszentmárton mellett
döntöttek.
Rozmaring Népdalcsoport |
A
műhely munkálatai közös vacsorával végződött. Vacsora után a Téka Alapítvány
keretén belül tevékenykedő Rozmaring Népdalcsoport rövid előadással lepte meg a
műhely résztvevőit.
RJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése