 |
| Adventi koszorú 2011-ből. Az idén nem készítettünk. |
Ma
van advent 4. és egyben utolsó vasárnapja, ma gyújtják az adventi koszorú
utolsó gyertyáját. Mindenki ismeri ezt az ünnepkört, de lássuk hogyan alakult
története.
A wikipédia szerint: „Advent
(ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét)
megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól)
karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával
kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal
az egyházi év kezdetét is jelenti.”
Az adventi koszorú készítése Johann Wichern német
evangélikus lelkész nevéhez fűződik, aki 1839-ben elkészítette az első adventi koszorút.
A koszorú készítés hagyománya azóta, az egész katolikus és protestáns világba
elterjedt (az ortodoxoknál nincs sem
advent, sem adventi koszorú).
Az adventi ünnepkörhöz hozzá tartózik az adventi
naptár készítése is. Ez a szokás is német eredetű és a XX. század első éveire vezethető
vissza. A wikipédia szerint: „Az adventi
naptár kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már
hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi
ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke
számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre
rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este
megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el
édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt
szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy
cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.”
Az adventi időszakhoz, akárcsak a többi ünnephez is
különféle szokások és babonák kapcsolódnak. Párat összegyűjtött a paloc.index.hu
weboldal:
- az eladósorban levő lány a hajnali misére való
első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a
hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
- az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére
való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a
nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz.
- Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje
alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a
boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott
rontást okozni.
- az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az
elázott pénz Advent idején tisztul.
- Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor
tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek
ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák,
meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen időszak
szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.)
A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus
várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján,
hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.
RITI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése