A kolozsvári Fellegvár

Kolozsvár a Fellegvárról fotózva / nagyobb felbontásért megkérlek kattints a képre!

         A tegnap dolgom akadt a kincses városban (Kolozsvár J ), így már reggel elmentem otthonról. A dolgom olyan 14:00 óra tájt befejeztem, de mivel délután otthon játszott a Kolozsvári Vasutas (CFR) úgy döntöttem, hogy a mérkőzés kezdéséig Kolozsváron maradok. Mivel időm volt elég eldöntöttem, hogy felmegyek a Fellegvárra és készítek ottan pár fényképet, ugyanis 2010 tavaszán voltam ott utoljára, pedig alig 10 percnyi gyaloglásra van a Főtértől.

        

A keleti kapu felső fele

Továbbá, a képek mellett pár sort is írtam a Fellegvár történetéről.

A kolozsvári Fellegvár

        

A Szamos és a Fellegvár

A kolozsvári Fellegvár, egy erődítmény, amit Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között építették a Habsburgok, császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. A létesítmény börtönként is üzemelt. Az erődítmény a 405 m magas Kőmál elnevezésű dombra épült. A dombot mostanra már mindenki Fellegvárnak nevezi.

Az egyik, egykori adminisztratív épület

A vár eredeti alaprajza csillag alakú volt, sáncokkal és kapubástyákkal védték.

          A domb északi részét Kőváry László felparcellázta és létrehozta a Kőváry-telepet (a mai Gruia), ahova a vasúti alkalmazottaknak építettek lakóházakat.

1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a ma is használt sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát (Stróbl Alajos készítette). 1902-ben épült a Sétatért a fellegvári sétánnyal összekötő Erzsébet gyaloghíd.

1901 és 1919 között a város felőli sétányon (ahol a lépcső van) Árpád, Lehel, Örs és Vérbulcsú fejedelmek szobrát állították fel. Ezeket 1919-ben elpusztították, amikor bejöttek a románok

A keleti kapu

Az eredeti erődítményből ma már csak a keleti kapu (a lépcsősor felső végében) és a sáncok láthatók.

A 20. század elején a vár sáncai alatt szegények viskói álltak, ezért a negyednek Sáncalja volt a neve. Ezekben a házakban cigányok, koldusok és örömlányok laktak és nem szívesen látogattak ide a kolozsváriak. 1962–63-ban lebontották a viskókat és a hegy oldalát parkosították.

1969 és 1974 között épült a Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda, ami mára már eléggé lerobbant, ahogy a képeken is láthatjátok.

1995-ben, a város akkori polgármestere, Funár György megbízásából, a Fellegvár város felőli szélére felállították a 26 m magas fémkeresztet.

Forrás:

·        Egyed Ákos: Kőváry László – a városépítő polgár. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2001. ISBN 9738231140

·        Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2001. ISBN 9738231140

·        Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 9738341442

RJA

További képek: