2013. május 21., kedd

Ítéletidő csapott le a Mezőségre és a Tóvidékre


Jég az iskola udvarán
             A tegnap délután ítéletidő csapott le a Tóvidékre és a Mezőségre. Búzában, ahol tanítok mindent zöldséget, gabonát és gyümölcsöt letörölt a föld felszínéről. Az iskolaudvaron lévő gyümölcsfákat is megkopasztotta.
Mekkora lehetett a mindössze 5 percig tartó ítéletidő nem láthattam, mert akkora már otthon voltam, de ma reggel még mindig kupacokban állott a jég, ahogy a telefonnal készített képen is láthatjátok.
A tegnapi vihar nem csak a megye határában lévő községet sújtotta. Ahogy a helyi médiában olvashattuk, és ahogy a szemtanúk mondták nekem, Zsúk és Apahída sem szabadult meg a jégtől.
Szépkenyerűszentmárton, ahonnan édesapám révén származok, szerencsére megszabadult a vihartól és a jég pusztításától, így a veteményeskert sértetlen maradt.
A tegnap időt, a május 25-én lévő Orbán naphoz fűzik az öregek.
Lássuk mit is mondanak a hagyományok erről a jeles napról:
„Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.” – forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/ (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium) 

„Általánosabb hírnévnek örvendett azonban a szőlősgazdák (hasonlóképpen a kádárok, kocsmárosok) között, akik Orbántól a közelgő jégesők elhárítását kérték, szobrait fölállították szőlőskertjeikben, e napon pedig templomi szobrát ünnepi körmenetben kivitték a szőlőkbe. Ugyanakkor sajátos módon büntették is Orbánt, akinek úgyszintén szobrait ledöntötték, megforgatták a sárba, ha mégis elverte a jég a termést – vagy ha elfagyott a szőlő, egy nyaláb vesszőt kötöttek a nyakába ezzel a felirattal: „Ha elvitted a szőlőt, vidd a venyigét is!” – forrás: http://www.hungarotheka.hu/

„Pongráccal ellentétes, „rámutatónap”. Esője nem a gabonának, a szőlőnek árt a hiedelmek szerint. Úgy tartják a szőlővidékeken, hogy ha esős Orbán napja, esős lesz a szüretidő is. Szokás volt, hogy a szőlőhegyen – ahol pásztorként Orbán (kora középkori pápa) szobra állt, felvirágozták, ha napos, szép volt az idő és sárral kenték be, ha esett. Orbán – Donát mellett – a vincellérek, a szőlősgazdák védőszentje, ezért állt szobra a szőlőhegyen. Orbán napján kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek „Orbán bogarai”. – forrás: http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm

A kővetkezőkben megtudhatjuk ki is volt Szent Orbán:
Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)
„I. Orbán (latinul Urbánus), (kb. 175 – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott.
Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.
A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.
Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemeterium Praetextatiban temették el.
Orbán egyaránt szentje a római katolikus egyháznak és a keleti ortodox egyházaknak. Ünnepét május 25-én tartják. A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor” – forrás http://hu.wikipedia.org/

„Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.” – forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/ (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium) 

A dőlt betűs rész nem saját iromány
A kép forrása:  

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...