Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékszik a világ magyarsága. A Wikipédia szerint „Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így.”
Kivégzésük |
Az ítélet kimondása után, kivégezték a 13 tábornokot.
A tábornok neve és kivégzési módszere a következő:
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
A tábornokok neve és kivégzési módszere a következő volt:
1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
3. Kiss Ernő, tábornok,
4. Schweidel József, tábornok,
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
6. Török Ignác, tábornok,
7. Lahner György, tábornok,
8. Knezić Károly, tábornok,
9. Nagysándor József, tábornok,
10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
11. Aulich Lajos, tábornok,
12. Damjanich János, tábornok,
13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,
levétel |
Kossuth Lajos, magyar Golgotának nevezi Aradot.
Tiszteletükre 1890. október 6-án, Aradon felállították a Szabadság szobrot, ami nemzetni szimbólummá vált.
A szobor története is kalandos volt. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték.
2004-ben Adrian Năstase vezette kormánya, több parlamenti képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák.
2011. április 13-án a szoborról lelopták a diadémot, a tőrt és egy kardot.
A kép forrása: sulinet.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése