A Szamosújvári Örmény Front

     

     1948-ban a szamosújvári magyar-örmények létrehozták az Örmény Front szamosújvári fiokszervezetét, melynek székháza a Főtér közelében volt, Násh Ernő házában. A szervezet célja az volt, hogy elmélyítse a helyi magyar-örmények örmény identitásukat. A helyi szervezet 36 tagja Martaian Harutiant választották meg titkárnak.[1] 

      Az Örmény Front egészen 1953-as feloszlásáig működött. Több kulturális és oktató tevékenységet szervezett. Táncos estéket, filmvetítéseket rendeztek, amin részt vett a város magyarsága és az őket képviselő Magyar Népi Szövetség is. Továbbá megemlékeztek a magyar történelem fontos emléknapjairól. 1949-ben pedig pár hónapig örmény nyelvi tanfolyamot is szerveztek a diákok számára.[2]

---

[1] http://www.edrc.ro/docs/docs/armenii/025-133.pdf, (2018. augusztus 9)

[2] Uo.

Tóvidéki találkozó Szépkenyerűszentmártonban

      Augusztus 11-én szervezték Szépkenyerűszentmártonban a Tóvidéki Találkozott, amin több tóvidéki település képviseltette magát. A rendezvény úrvacsorával egybekötött istentisztelettel kezdődött, amin jelen volt Tőkés László európai parlamenti képviselő és családja, valamint Wass-Tarjányi Zsuzsanna, cegei grófnő és férje Tondolo Gino.

         Az istentiszteletet közös ebéd követte, amikor a falu apraja nagyja, az elszármazottak vendégek és meghívottak közösen fogyasztották el az ebédet, a település kultúrotthonában.

        Ebéd után felléptek a vajdakamarási hagyományőrző néptáncosok, Füstős János, feketelaki táncos, valamint a szépkenyerűszentmártoni vegyes kórus.

    A találkozó hajnalig tartó mulatsággal végződött. 

RJA

Történet a valamikori Szamosújvárból

     

Szamosújvári ortodox zsinagóga /
saját archív 2013

Valamikor a 20. század elején esett meg az alábbi történet, amit a következőkben elmesélek nektek.

    A 20. század elején, a századfordulón, a szamosújvári zsidó közösség samesze (templomszolga) Schwartz Chájim Jehuda, módos ember volt, emiatt több szolgálót is tartott a ház körül. Az egyik szolgálója a román nemzetiségű Florika, a samesz gyerekeinek volt a dajkája. Egy másik szolga pedig a széki születésű magyar nemzetiségű János volt.

A héder - zsidó elemi iskola - egykori épülete

      A két fiatal, Florika és János megszerették egymást, de mivel egyikük sem ismerte a másik nyelvét a jiddis használták közös nyelvnek, mert azt mindketten ismerték, megtanulták Schwartztól és családjától. Ahogy mondtam Florika és János megszerették egymást és összeházasodtak. Keresztények voltak mindketten, de mivel a jiddis volt a közös nyelv a gyereket is jiddisül nevelték, a zsidó kultúra szellemiségében.

    A történetet Bar-on Michael és Herskovits Benjámin könyvében, a Szamosújvár, Iklód és Környéke Mártírjainak Emlékére című könyvben olvastam és azért meséltem el, mert érdekesnek tartottam.

RJA