Az óév margójára

Lassan érkezett a Karácsony, de hamar elmúlt. Az óév kapuján már egyre erősebben dönget az újesztendő.
A tévéadókat nézve megdöbbenve láttam, hogy mennyire elveszítette igazi értékét a születés ünnepe. Egy bukaresti srác meggyőződve magyarázta, hogy karácsonykor a kalácsot ünnepeljük, egy másik pedig azzal különböztette meg a húsvétot a karácsonytól, hogy húsvétkor bárányt, karácsonykor pedig disznót vágnak. Nem értem hogyan lehet ma, a kommunikáció évezredében ilyen marhaságokat mondani? Hol lehet a hiba? Az oktatásban? Az otthoni nevelésben? Meglehet? Ezeken könnyen lehetne segíteni, de egyszerűbb, így ha megjátsszuk a hűjét.
Az éppen elmúló esztendő minden szempontból eddigi életem egyik legfontosabb éve volt. Ami 2012-t illeti, nem mondhatok semmit, de egy dologra biztos lehetek, arra, hogy nem fogunk unatkozni.

Adventi gondolatok

Hétfő reggel van. Fáradtan kortyolgatom a kávét és várom, hogy teljen az idő. Érzem, hogy kevés az energiám. 3 hét és pihenhetek. Melyek fáradságom okai? Miért várom a vakációt, amit máskor nem vártam? Egyszerű a válasz. Kikészít a rendszer.

Azért lettem tanár, mert tanítani akartam. Nemzeti öntudatra akartam tanítani nemzedékünk fiait és lányait. Ebben nincs hiba, ezt teszem minden adódó alkalommal. Szentül hiszem azt, hogy eleget teszek küldetésemnek függetlenül attól, hogy merre sodor az élet.  

Lehet, egyesek azt gondolják, hogy megtörtem a kaotikus rendszer súlya alatt. Mi sem tévesebb. Ez nem történt meg. Egyszerűen egy kis szabadságra lenne szükségem. Tudom 4 napig szabad voltam és ez fel kellett volna töltse energiám, de sajnos ez nincs így. Ez a néhány szabadnap csak rámutatott arra, hogy mennyi szükségem van egy kis pihenésre és kikapcsolódásra. Ebben az estben nem az átmulatott éjszakákra és a több kilométeres túrákra gondolok, mind ahogy egykor tettük. Egyszerű pihenés jár az agyamban. Olyan pihenés, amikor egész nap az ágyat nyomod, filmet nézel és kávét iszol.

Advent van, közeleg a karácsony ezért magamba nézek és próbálom, feltérképezni a 2011-ben elért sikereimet, de hibáimat is. Tanulni akarok mindkettőből, hogy ne hozzak szégyent családomra és nemzetemre. Felelősséggel tartozom az Isten és nemzetem felé. Teljes higgadtsággal és felelősségtudással kell eleget tennem küldetésemnek.

A 2012-es év a nagy változások éve lesz. Miért mondom ezt? Majd kiderül. Egyelőre nem áll módomban válaszokat adni.

Minden estre minden olvasómnak Istentől megáldott adventot kívánok. Adja a Fentvaló, hogy megértsük egymást és elkerüljük a konfliktusokat.

Besztercén… újra

Főtér

December 2.-a van, amint jól tudjátok tegnap munkaszüneti nap volt. Ezt kihasználva kivettem a mai napot is, hogy elmehessünk Besztercére.

Nagyon vártam már, hogy kimenjek a városba, de a tegnap nem tettem. Azért mert nem akartam hallani és látni a román „ünnepet”. Csak a Profiig mentünk el a tegnap, de így is volt alkalmam jól felmérgelődni. Az említett üzlethelyiségben süketítően szóltak a magyarságot gyalázó román hazafias énekek.

Ma reggel végre kimentünk a városba és csodáltam mennyire szépen készül a város az ünnepre. Díszítették a karácsonyfákat, építették a betlehemeseket és mindent, amit ilyenkor csinálni szoktak. Ahogy már gondolom, megszoktátok egy újabb fotóriporttal jelentkezem, amelyben megcsodálhatjátok az egykori szász város szépségét.

Most délután van és vonatban vagyok. Kénytelen vagyok hamarabb elutazni, mivel ma este futballmérkőzésre megyek. A vonatállomáson sajnos újra érzékeltem a balkáni realitást, amely szeretett Erdélyünkre is rányomta bélyegét. Már a jegyiroda előtt a koldusok serege támadott meg. Persze ügyesen mindegyiket leráztam, de ahogy a peronra értem újabb ostrom következett, de ezt is elkerültem.

Ahogy megállt a vonat a néptömeg barbár módon rohanta le a vasúti kocsit, amely annak ellenére, hogy modern elég rozoga állapotban volt.

Végre a kocsiban ülök, két idős tanárnő ül előttem és tárgyalják a világ sorsát. Szegények, mennyire nem tudják milyen világon élünk. Nem értik, hogyan változott meg annyira a világ. Sok esetben igazuk van, de amiben tévednek az, hogy nem tudnak alkalmazkodni a mai világhoz. Én sem szeretem, de kénytelen vagyok elfogadni. Ez nem azt jelenti, hogy beletörődök ebbe. Minden erőm és tudásom arra használom, hogy megváltoztassam a világot amelyben élek és amelyik körülvesz. Lehet, sokan hóbortosnak neveznek ezért, de nem érdekel. Tudom jól, hogy egy napon nyert ügyem lesz. Ha egy embert is sikerül megváltoztatnom, akkor azt jelenti, hogy jól dolgoztam.

Miközben ezeket a sorokat írom egy koldus cigányné sírva és sántítva kéreget. Érdekes, ahogy rendőrt látott már nem sántított.

Most Sajómagyaroson van megállva a vonat. Itten is sivár és megdöbbentő látvány fogadott. Egy füstös arcú asszony mindenki szeme láttára pisil, a mellette lévő emberek pedig röhögtek rajta. Elképesztő, hogy még a rendőr sem szólította meg.  

Mindezeket eltekintve csodálatos és mesebeli város Beszterce. Aki nem látta még annak szívesen ajánlom, hogy megtegye. Nem fog csalódni, az egykori szász város mindenkit elcsábít, és arra ösztönzi, hogy újra meg újra meglátogassa.

 További képek:

Főtér

Főtér

Eminescu tér

Főtér

Református templom

 

Katolikus templom

Evangélikus tempplom

Árkádok

Főtér

Eminescu tér

A mindig meglepő Besztercén voltam

Johannes lapicida-ház - a sétáló utcán XIV-XV. század

Nem sok szabad hétvégém volt az utóbbi időben.  Az elmúlt hétvégét végre szabadabbak tudhattam, így eldöntöttük, hogy elszaladunk két napra Besztercére.

A vonat zsúfolt volt, de találtunk helyet. Amikor leléptünk az állomás betonjára megcsapott a hideg. Hó persze nem volt, de érezni lehetett a tél illatát.

Beszterce régi címere. Forrás: mek.oszk.hu

Szombaton délelőtt vásárlással egybekötött sétát szerveztünk. Sétáltunk a történelmi falak között, megfigyeltem, újra meg újra az öreg szász templom (ahogy a helyiek nevezik az evangélikus templomot) szépségét. A templom után átsétáltunk a lábas házak árkádjai alatt, majd ellátogattunk a sétáló utcára (ami a templom mögött van) ahol sokkoló látványban volt részem. Életnagyságú színes struccok vannak kiállítva. Nem értettem, hogy miért. Erre az internet válaszolt: a strucc lett Beszterce szimbóluma. Ekkor újabb kérdés merült fel bennem, hogy lehet a strucc egy hegyi város szimbóluma? Ezt a misztériumot is a világháló oldotta meg. Több évszázadon keresztül a strucc (csőrében patkóval) jelen volt a szász város címerében. Nem akarok tiszteletlen lenni történelmünkre, de azok a besztercei struccok egyszerűen borzasztóak (ezt képen is láthatjátok).

A giccses strucc és a sok mokány borgói ellenére akkor is merem állítani, hogy Beszterce csodálatra méltó város. Középkori utcái és épületei elképesztő hangulatot keltetnek. Mindenkinek szívesen ajánlóm, hogy látogassa meg a várost, és megismerje hangulatát.

Szász templom

A szóban forgó struccok

A templom mögötti sétáló utca

Az árkádok-XV-XVI. század

A Szentbenedeki Kornis kastély

Bejárat

 

A  tegnap, a Dés melletti Szentbenedeki Kornis kastélyban, a Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium diákjai, első alkalommal szerveztek Kornis kastélynapot. Ezen alkalommal kerültem én is a kastélyhoz. Megrémisztett a kastély rémisztő állapota. Érthetetlen számomra, hogy lehetett akóra pusztítást végezni az említett helyen.

Bejárat, az unikornisokkal

 Az alábbiakban pár sorban ismertetem a kastély történetét. Forrásként a Wikipédiát és a Szolnok-Dóboka vármegye monográfiáját használtam.

Palota

 

A szentbenedeki Kornis kastély bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi kastéllyá, erődítménnyé alakították.

Ajtó a palota épületén

1573-ban Báthory István fejedelem Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte, 1573 és 1593 között. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Kereszturi Kata birtokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.

Palota

 

1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta

Szökőkút

 

1915-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgatták az egyetlen filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult.

Reneszánsz ablak

 1948-ban sor került az épület erőszakos államosítására. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át a kommunista hatóságok. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.

Unikornis

 

2006-2007 körül, a Kornis család egyedüli élő ivadéka, a 90 éves Kornis Gabriella (Budapesten él) visszaperelte a kastélyt az államtól, de állaga azóta is romlik.

Helloween a 2. számu iskolában

A 2. Számú iskola, 8B osztálya Helloween bulit szerveztek a Téka alapítvány székhelyén. A bulira engem is meghívtak meglepetés zsűritagnak.

A buli 17 órakor kezdődött. Ahhoz, hogy fokozzák a hangulatot szándékosa később vezettek be a terembe, a szervező diákok. Abban a pillanatban kitört a pokol, percekig meg nem szűnő üdvrivalgással és tapsorkánnal fogadtak az egykori tanítványaim (most Búzába tanítok).

Ekkor rájöttem, hogy továbbra is népszerű vagyok a gyerekek körében. Sokan kérdezték, hogyan sikerül az oldalamra állítani a gyerekeket? Egyszerű, ha tiszteled, díjazod vagy bünteted őket akkor nyert ügyed van. Egy másik fontos dolog, hogy mindig, de mindig tartsd be ígéreteid.

Jól esett számomra találkozni egykori diákjaimmal, ezért úgy döntöttem, hogy a volt osztályomat elhozom tavasszal Búzába, hogy barátkozzanak kissé a természettel.

A helloweeni buli díjazottjai: Pokoli Riport

                                             Szellemek és Banyák

                                             Hitler és a halál

XV. MEZŐSÉGI NÉPTÁNC ÉS NÉPZENE FESZTIVÁL

XV. MEZŐSÉGI NÉPTÁNC ÉS NÉPZENE FESZTIVÁL

Szamosújvár – 2011. november 4-5

Péntek nov.4
- 17: Prücskök táncháza . Mesét mond és éneket tanít Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről. Helyszín a Téka Ház.
- 19-20: néptáncelőadás. Fellépnek a nyárádszeredai Bekecs, a budakalászi Lenvirág és Borvirág együttesek. Helyszín a szamosújvári művelődési ház
- 20,30: Szék, Ördöngösfüzes, Szépkenyerüszentmárton és Csabaújfalu bemutatkozása. Muzsikálnak a buzai, csabaújfalusi zenészek, Pali Marci és zenekara Székről, a Harmadik zenekar. Helyszín – Transilvania étterem. Utána táncház.
Szombat nov.5
- 11: ''Holttenger - Mezőségi útirajzok 2009-2010''- Wagner Péter –építész grafikai kiállítása a Téka Ház konferenciatermében. Közreműködik Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat főszerkesztője.
- 11,30 :Könyvbemutató: Kallós Zoltán néprajzkutató „Adok néktek aranyvesszőt" című könyvét bemutatja Székely Melinda irodalom-tanárnő. Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 12: Néprajzi előadás. Pozsony Ferenc egyetemi tanár ( BBTE) „Mezőség néprajzi felfedezése". Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 14-17: táncoktatás: budatelki és mezőszopori táncok. Oktatnak Kiss Zsolt és Tálas Ágnes, Feketelaki Tibor és Székely Melinda. Közreműködnek a helyi adatközlők. Helyszín: Téka Ház -Gödör
- 17: konferencia: Kolozs megyei román és magyar néptánccsoportok koreográfusainak szakmai tanácskozása. Helyszín a Téka Ház konferenciaterme
- 19: Bálványoscsaba, Kötke, Erdőszombattelke, Feketelak, Buza, Melegföldvár, Visa, Marokháza, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarpete, Nagysajó, Zselyk, Szopor, Mezőceked, Magyarfráta, Ormán, Aranylábutuson, Budatelke bemutatkozása. Muzsikálnak a palatkaiak, a Harmadik zenekar és a meghívott települések zenészei. Helyszín a szamosújvári Conte étterem.
- Táncház hajnalig
Szervező: Téka Alapítvány – Szamosújvár
Partnerek: Kolozs Megye Hagyományőrzési Forrásközpontja, Tóvidék Közösségi Egyesület
A rendezvény támogatói: NKA – Népművészeti Szakmai Kollégium, Romániai Nemzeti Kulturális Alap, Communitas Alapítvány
Médiapartnerek: Szabadság napilap , Gherlanews.ro
forrás: www.teka.ro

Holtak napján

Mint millió lidércek, úgy táncoltak a fények az Epreskertben. A pokoli színjátéknak tűnő táncjáték valójában a világításkor elhelyezett gyertyák fénye.

Az Epreskertnek elnevezett domboldalon elhelyezett református temető egyszer egy évben valóságos zarándokhellyé alakul. Ez az alkalom a halottak napja, amely egy katolikus ünnep.

Az ünnep már az ókori Rómában is létezett Feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték és Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.

Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte.

A halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.

Én is voltam a temetőben és elhelyeztem pár gyertyát a júliusban elhunyt nagytatám sírjára. Ez alkalommal eszembe jutott a szamosújvári mentőszolgálat, amely iránt felmérhetetlen dühöt érzek. Ahogy az augusztus 8-i bejegyzésemben is írtam, amikor nagyapám szívrohamot kapott és nagymamám kihívta a mentőt azt válaszolta a mentőszolgálat, hogy nincs mentő. Ezért taxival vitte be nagytatámat, de sajnos nem élte túl.  Ahogy látjátok, jó okom van arra, hogy haragudjak a szamosújvári mentőszolgálatra.

         Nem fogok többet ezzel foglalkozni, mert a felelősek, elszámollak majd a Fenvalónak

Ezen alkalommal szeretnék megemlékezni az elhunyt nagyszüleimről (két nagytatám és a szépkenyerűszentmártoni nagymamám), dédnagyszüleimről, különböző rokonaimról és nem utolsó sorban, nemzetünk őseiről, akik építették nemzetüket vagy vérükkel fizettek népünk dicsőségére.