1947-ben beiratkozott a kolozsvári szakszervezeti Belle Arte Képzõmûvészeti Iskolába, majd 1948-ban a "Ion Andreescu" Mûvészeti Intézetbe, szobrászat szakra, ahol Romul Ladea és Ion Irimescu szakirányításával sajátította el a szakma alapjait. A fõiskola befejezése után ugyanitt asszisztensként mûvészi anatómiát, kompozíciót és formázást tanított. 1962-ben lektorrá, 1972-ben a szobrászati szak elõadójává, majd katedrafõnökké nevezték ki. Több egyéni és csoportos kiállítása volt itthon és külföldön. 1960-ban a Velencei Bienálén is szerepelt. 1995-ben jelentõs szobrászati és festészeti munkákat adományozott a kolozsvári Mûvészeti Múzeumnak.
Lövith szobrászati munkássága mellett jelentõs festészeti és grafikai alkotásokkal is jelentkezett. Gazdag életmûvének a nyelv eszközeivel történõ újraköltése nagyon nehéz lenne, a sûrítet vizuális közléseket nem tudjuk pontosan szavakra fordítani. A szavak csak megközelítõleg sugallják mindazt, hogy mit jelenthet túlélõként, a legkínzóbb szenvedések megélõjeként értékeket alkotni, és így is az élet örömeit kifejezni. A múzeumban található Tánc címû finoman megmunkált márvány állószobor ilyen értelemben válik emblematikussá, a valóság megtisztított másává, és az öröm kifejezõjévé. A megformálás lágyságával áradó körvonalak, a lüktetõ redõk a mozgást tükrözik és a tánc örömét érzékeltetik.
Sok munka, komolyság, tehetség és a művészetek szeretete teszi Lövith Egont a XX. század második felének egyik legismertebb hazai alkotójává. Nevezetesebb ciklusai: Önarcképek, Golda Mira, Az örök pár, a már említett Holokauszt-sorozat, A fák, A táj emberei, a mexikói tartózkodásra utaló Sombreros Quijotesco, a Bagatelles, a Meditteránum-sorozat, a Madarak, Az élet teljessége-sorozat, Szellemi nyomok, Szfinx, Ikarosz és Nike. Lövith Egon egyike korunk azon értékalkotóinak, akinek munkái nem a mûvész mûhelyének kitöltésére, hanem a közösség számára készülnek. Olyan értékes életmûrõl van szó, amelyet itthon és külföldön is nagyra tartanak a szakmabeliek, s amely az emberi létezés megoldatlan problémáira keresi a lényegi választ egy problémáktól zajos évszázadban.
A cikk a www.transzindex.ro honlapon jelent meg 2002. 11. 19-én. a teljes cikk a http://figyelo.transindex.ro/?cikk=225 linken található meg.
Képek
Lövith Egon szülei: Lövith Max és Berta
Lövith Marc Egon, fiatalabb korában
2003 -ban megjelent könyv a művész életművéről
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=L%C3%B6vith%20EgonLövith Marc Egon, fiatalabb korában
2003 -ban megjelent könyv a művész életművéről
A cikk a www.transzindex.ro honlapon jelent meg 2002. 11. 19-én. a teljes cikk a http://figyelo.transindex.ro/?cikk=225 linken található meg.
Interjú Lövith Egonnal:
http://transindex.progress.ro/adatbank/radio/rv_lowith_marc_egon.mp3
Más linkek a művészről:
http://www.centropa.hu/object.1e1c939b-0ba8-4a46-a7d6-5f6c4906896f.ivy
Interjú Lövith Egonnal:
http://transindex.progress.ro/adatbank/radio/rv_lowith_marc_egon.mp3
Más linkek a művészről:
http://www.centropa.hu/object.1e1c939b-0ba8-4a46-a7d6-5f6c4906896f.ivy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése