2018. május 20., vasárnap

Szamosújvári romák rövid története

Forrás: Gazdovits Miklós - Az erdélyi örmények története

             A szamosújvári romák két helyen is laktak, a város északnyugati részén lévő Czigánysoron, a vár mellett, illetve a város délkeleti részén lévő Kakasvárosban. Legelső említésük 1735-re tehető.
1735. június 21-én Altorjai Péter, szamosújvári aljegyző egyik írásában a következőket jegyezte le: „Méltóságos Unitus Püspök báró Klein János úr, Szamosújvári Domíniumának jobbágy czigányai.”[1]
A vár mellett lakó romákat 1750-ben adófizetésre kötelezték. Azokat, akiket megtagadták a befizetést száműzték a településről.
A kakasváros a XVIII. század második felében már megvolt és főleg romák lakták. Ebben a városrészben volt a téglagyár, ahol a romák dolgoztak. Ezzel a céllal telepítette őket ide a város. Az itteni romák téglaégetés mellett foglalkoztak még utcasepréssel, szénégetéssel, a kóbor kutyák összegyűjtésével is. Ugyanakkor kakastenyésztés szakértői is voltak. Az állandó kakaskukorékolás miatt nevezték el ezt a városrészt Kakasvárosnak.
Idővel az itteni romák közé idegen elemek is beköltöztek, melyek rossz életkörülményeikkel és életmódjukkal kellemetlenséget okoztak a városlakoknak, emiatt 1780-ban a város vezetősége arról döntött, hogy a romákat elköltöztessék a Czigánysorba. Ezt követően ezt a városrészt lebontották, újraparcelláztak és más lakosoknak adták.
A Czigánysorba költöztetett romák a város utcáit és piacát takarították, valamint idönként levelek szállításával is foglalkoztak.
A szamosújvári roma közösséget egy nagy vajda, egy kis vajda és négy esküdt vezette. A közösség tagjait vár északi részén lévő temetőbe temették, akárcsak a románokat.
A közösség létszáma változott az idők folyamán. Az 1850-as népszámlálás adatai szerint a városban 181 roma származású férfi lakott. 1930-ban a közösség létszáma 89 és 135 közé tehető. Az 1970-es években 107-re tehető a romák száma, 1992-ben pedig 572-en voltak.[2] 2011-ben pedig 735 ember vallotta magát romának.[3]


[1] Szongott Kristof – Szamosújvár szabad királyi város Monográfiája 1700-1900, II. kötet, XXXII. fejezet.
[2] Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...