Katyn, mely egy oroszországi falu, minden bizonnyal beírta nevét a történelem fekete könyvébe. A Szovjet Kommunista Párt központi bizottságának, 194o. március 5-i döntése következtében, a szovjet hatóságok meggyilkoltak 22ooo lengyel tisztet, katonát, politikust és polgárt. A rémisztő mészárlás színhelye a katyn-i erdő. Évekig próbálták kideríteni az igazságot, amikor úgy tűnt, hogy eljött az igazság órája, Katyn újra ütött. 7o év után újra lefejezte a lengyel államot. A lezuhant repülőn 14 állami, katonai és egyházi ember volt. Az áldozatok közt voltak: Lech Kaczynski államfő és felesége, Krzysztof Putra és Jerzy Szmajdzinski, a lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm két alelnöke, Krystyna Bochenek, a szenátus alelnöke, Wladyslaw Stasiak, az elnöki hivatal vezetője, Aleksander Szczyglo, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, több államtitkár és helyettes államtitkár, 14 szejmképviselő és szenátor. Életét vesztette Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes, Stanislaw Komorowski védelmiminiszter-helyettes s a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, Franciszek Gagor tábornok, mellette hat tábornok, köztük a szárazföldi erők, a légierő és a tengerészet főparancsnoka is az áldozatok között van. Meghalt Andrzej Przewoznik, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács elnöke, Janusz Kochanowski lengyel ombudsman, Janusz Kurtyka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke, Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, Janusz Krupski, a Veteránok és Üldözöttek Hivatalának vezetője, Tadeusz Ploski katolikus tábori érsek. Szívfacsaró, hogy a hetven évvel ezelőtti katyni áldozatok egyes hozzátartozói is az elnöki gépen utaztak, s ott volt Anna Walentynowicz, az 1980. augusztusi gdanski hajógyári sztrájk hőse. A másik lengyel elnöki áldozat Ryszard Kaczorowski, az utolsó emigrációban élő, nem kommunista lengyel elnök, aki 1990. december 22-én átadta a hatalmat Lech Walesának, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott lengyel elnöknek.
Katyn, mely egy oroszországi falu, minden bizonnyal beírta nevét a történelem fekete könyvébe. A Szovjet Kommunista Párt központi bizottságának, 194o. március 5-i döntése következtében, a szovjet hatóságok meggyilkoltak 22ooo lengyel tisztet, katonát, politikust és polgárt. A rémisztő mészárlás színhelye a katyn-i erdő. Évekig próbálták kideríteni az igazságot, amikor úgy tűnt, hogy eljött az igazság órája, Katyn újra ütött. 7o év után újra lefejezte a lengyel államot. A lezuhant repülőn 14 állami, katonai és egyházi ember volt. Az áldozatok közt voltak: Lech Kaczynski államfő és felesége, Krzysztof Putra és Jerzy Szmajdzinski, a lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm két alelnöke, Krystyna Bochenek, a szenátus alelnöke, Wladyslaw Stasiak, az elnöki hivatal vezetője, Aleksander Szczyglo, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, több államtitkár és helyettes államtitkár, 14 szejmképviselő és szenátor. Életét vesztette Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes, Stanislaw Komorowski védelmiminiszter-helyettes s a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, Franciszek Gagor tábornok, mellette hat tábornok, köztük a szárazföldi erők, a légierő és a tengerészet főparancsnoka is az áldozatok között van. Meghalt Andrzej Przewoznik, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács elnöke, Janusz Kochanowski lengyel ombudsman, Janusz Kurtyka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke, Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, Janusz Krupski, a Veteránok és Üldözöttek Hivatalának vezetője, Tadeusz Ploski katolikus tábori érsek. Szívfacsaró, hogy a hetven évvel ezelőtti katyni áldozatok egyes hozzátartozói is az elnöki gépen utaztak, s ott volt Anna Walentynowicz, az 1980. augusztusi gdanski hajógyári sztrájk hőse. A másik lengyel elnöki áldozat Ryszard Kaczorowski, az utolsó emigrációban élő, nem kommunista lengyel elnök, aki 1990. december 22-én átadta a hatalmat Lech Walesának, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott lengyel elnöknek.
