2018. december 22., szombat

Karácsony a régi Armenopolisban


A karácsony és a húsvét a régi szamosújváriak számára is fontos ünnepek voltak és kellő képpen megünnepelték. Dalauzit sütöttek, ángádzsábur levest főztek, megadták a módját az ünneplésnek.
A szamosújvári örmények szülővárosuk iránti szeretete rendkívülién erős volt. Bármerre is jártak, húsvétkor és karácsonykor hazatértek Szamosújvárra, együtt ünnepelni a családdal.[1]
Kántálni karácsonykor Szamosújvárt is szoktak. Szongott Kristóf szerint egyik legrégebbi feljegyzés, amely a kántálásra utal az a Számosújvárt létezett „Szent-Háromság-társulat“ szabályzata, amely a következőket írja: „Karácsonykor, midőn kántálni és húsvét hétfőjén, midőn házról-házra ,Miatyánk‘-ot mennek mondani az ifjak, elöl, menjen a pálcával (elnöki pálcáz) a mársálek, utána a prefektek, azután az ifjak. Ezen alkalmakkor viseljék az ifjak magukat illedelmesen, lármát ne csináljanak és italt sehol se igyanak.“[2]
A XVIII. század első felében a gyerekeknek sem volt szabad kántálni. Ugyanis Verzár Lukács plébános, a város főbírójához intézett örmény nyelvű iratában felkérte a tanácsot, hogy tiltsa be a gyerekek kántálását.
A XIX. század közepéig a kántálás fontos része volt a kántorok kántálása. Az említett század ötvenes éveiben halt ki ez a szokás és kántálni már csak a fiúk járhattak.
A XIX. század végén a kántálást és az újévi köszöntőt újra betiltottak a városban és csak pár évtizeddel később tért vissza ez a két szokás.

A gyerekek karácsony napján reggel és ünnep előestéjén házról-házra járnak, és magyar énekeket énekelnek.
Kezdetben az énekek szövege örmény volt. Szongott Kristóf monográfiája pár sort megörökített az utókor számára, ezekből a kántákból:  

„Hiszusz g’ulá,
Pálul cshiká;
Phiésé gédrádz,
Ná páluládz,
Duveczhekh ézbánész,
Or erthám pánész.”

A szöveg magyar változata a következő:
„Sir a Jézus, mert nincs pólyája;
vág (a Szűz-Anya) ruhájából és abba pólyálja . . .
Adjátok (a kántálásért járó) pénzemet, hogy dolgomra menjek.”[3]

Riti József Attila


[1] SZONGOTT KRISTOFSzamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, IV. kötet
[2] u.o.
[3] SZONGOTT KRISTOFSzamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, II. kötet

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...