Húsvét a régi Armenopolisban

       

        A karácsony és a húsvét a régi szamosújváriak számára is fontos ünnepek voltak és kellő képen megünnepelték.

        A szamosújvári örmények szülővárosuk iránti szeretete rendkívülién erős volt. Bármerre is jártak, húsvétkor és karácsonykor hazatértek Szamosújvárra, együtt ünnepelni a családdal.[1]

        A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst.

         Húsvét alkalmával a módosabbak adakoztak a rászorultaknak. A különböző örmény szervezetek tagjai nagykedden házról házra jártak és pénzt gyűjtöttek a szegényeknek.

         Nagypénteken minden épkézláb ember elment misére, amit a főtéri Szentháromság örmény-katolikus székesegyházban kezdtek, majd a Salamon templomban folytatták és a Víz utcai Ferences-rendű kolostorban végeztek be.[2]

         Nagyszombaton este készültek a vasárnap reggeli húsvéti misére és egy kosárba csomagolták a megszentelni való ételt. A kosár tartalma káta (örmény sütemény), pászka, kalács, főtt sonka, szalonna, piros tojás, sült bárányhús, só volt.

         Húsvét reggelén, mise előtt semmilyen ételt nem fogyasztottak. A mise celebrálása után, a templom előtt mindenki kitette kosarát, amit a papok megszenteltek.

         Misére menet a következő képpen köszöntek egymásnak, mind ahogyan Szongott Kristóf monográfiájának harmadik kötetéből kiderül:

A. Krisztus feltámadott halottaiból!

B. Ez önnek és nekünk is örvendetes.

A. Sok feltámadás napot érjen el szerencsésen, egészséggel és bűnelengedéssel!

          Otthon, mise után mindenki szentelt ételt evett, még a cselédek is. Előszeretettel kínáltak szentelt étellel a rokonokat, barátokat és ismerősöket is. Húsvét alkalmával különböző színű tojást ajándékoztak egymásnak és nagy lakomákat tartottak ahova meghívták a rokonokat és barátokat is, de az ünnep első napján tilos volt a tánc és a színházi előadás is.[3]

          Húsvétkor nem jártak öntözni, mind Erdély más tályain szoktak, de nagy becsben tartották a rokonlátogatást.

          Az ünnepi ebéd után kimentek a temetőbe, ahol ételt tettek az elhunytak sírjaira. Az ételt a város szegényeinek szánták, akik éltek is a lehetőséggel és elfogyasztották.

Szongott Kristóf monográfiájának negyedik kötetében található egy húsvéti népdal is, amit előszeretettel énekeltek ezen alkalommal a szamosújváriak. A népdal magyar szövege a következő:

„Húsvét, húsvét Isten hozott,

Helységünkbe Isten hozott.

Hét fontot naponként fontam,

Orsómra fonált sodortam,

Gúzzsal, munkával kínlódtam,

Bő verejtéket hullattam.

A mit küldök: piros tojás.

Vedd kedvesem: az száz tojás.”[4]

          A feltámadás ünnepe alkalmával a hívek ajándékot adtak a papnak. Ugyanekor az egyházi méltóságok, a ministránsok segítségével megszentelték a szamosújvári házakat, amiért pénzt adományoztak a hívek.

          Az iskola életében is fontos szerepet játszott a húsvét. Egy 1799-ből fentmaradt dokumentum szerint az iskolások ilyenkor minden tantárgyból letették a publicum exament melynek sikeressége következtében mentek át a diákok egyik osztályból a másikba.[5]

Riti József Attila

---

[1] SZONGOTT KRISTÓF – Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, IV. kötet, 370. o

[2] SZONGOTT KRISTÓF – Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, II. kötet, 372. o

[3] SZONGOTT KRISTÓF – Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, IV. kötet, 186. o

[4] SZONGOTT KRISTÓF – Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, IV. kötet, 186. o

[5] SZONGOTT KRISTÓF – Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, I. kötet, 74. o

Történet a valamikori Szamosújvárból

     

Szamosújvári ortodox zsinagóga /
saját archív 2013

Valamikor a 20. század elején esett meg az alábbi történet, amit a következőkben elmesélek nektek.

    A 20. század elején, a századfordulón, a szamosújvári zsidó közösség samesze (templomszolga) Schwartz Chájim Jehuda, módos ember volt, emiatt több szolgálót is tartott a ház körül. Az egyik szolgálója a román nemzetiségű Florika, a samesz gyerekeinek volt a dajkája. Egy másik szolga pedig a széki születésű magyar nemzetiségű János volt.

A héder - zsidó elemi iskola - egykori épülete

      A két fiatal, Florika és János megszerették egymást, de mivel egyikük sem ismerte a másik nyelvét a jiddis használták közös nyelvnek, mert azt mindketten ismerték, megtanulták Schwartztól és családjától. Ahogy mondtam Florika és János megszerették egymást és összeházasodtak. Keresztények voltak mindketten, de mivel a jiddis volt a közös nyelv a gyereket is jiddisül nevelték, a zsidó kultúra szellemiségében.

    A történetet Bar-on Michael és Herskovits Benjámin könyvében, a Szamosújvár, Iklód és Környéke Mártírjainak Emlékére című könyvben olvastam és azért meséltem el, mert érdekesnek tartottam.

RJA

Szamosújvári romák rövid története

Forrás: Gazdovits Miklós - Az erdélyi örmények története

             A szamosújvári romák két helyen is laktak, a város északnyugati részén lévő Czigánysoron, a vár mellett, illetve a város délkeleti részén lévő Kakasvárosban. Legelső említésük 1735-re tehető.

1735. június 21-én Altorjai Péter, szamosújvári aljegyző egyik írásában a következőket jegyezte le: „Méltóságos Unitus Püspök báró Klein János úr, Szamosújvári Domíniumának jobbágy czigányai.”[1]

A vár mellett lakó romákat 1750-ben adófizetésre kötelezték. Azokat, akiket megtagadták a befizetést száműzték a településről.

A kakasváros a XVIII. század második felében már megvolt és főleg romák lakták. Ebben a városrészben volt a téglagyár, ahol a romák dolgoztak. Ezzel a céllal telepítette őket ide a város. Az itteni romák téglaégetés mellett foglalkoztak még utcasepréssel, szénégetéssel, a kóbor kutyák összegyűjtésével is. Ugyanakkor kakastenyésztés szakértői is voltak. Az állandó kakaskukorékolás miatt nevezték el ezt a városrészt Kakasvárosnak.

Idővel az itteni romák közé idegen elemek is beköltöztek, melyek rossz életkörülményeikkel és életmódjukkal kellemetlenséget okoztak a városlakoknak, emiatt 1780-ban a város vezetősége arról döntött, hogy a romákat elköltöztessék a Czigánysorba. Ezt követően ezt a városrészt lebontották, újraparcelláztak és más lakosoknak adták.

A Czigánysorba költöztetett romák a város utcáit és piacát takarították, valamint idönként levelek szállításával is foglalkoztak.

A szamosújvári roma közösséget egy nagy vajda, egy kis vajda és négy esküdt vezette. A közösség tagjait vár északi részén lévő temetőbe temették, akárcsak a románokat.

A közösség létszáma változott az idők folyamán. Az 1850-as népszámlálás adatai szerint a városban 181 roma származású férfi lakott. 1930-ban a közösség létszáma 89 és 135 közé tehető. Az 1970-es években 107-re tehető a romák száma, 1992-ben pedig 572-en voltak.[2] 2011-ben pedig 735 ember vallotta magát romának.[3]

---

[1] Szongott Kristof – Szamosújvár szabad királyi város Monográfiája 1700-1900, II. kötet, XXXII. fejezet.

[2] Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

[3] Structura etno-demografică a României la recensământul din 2002

Múzeumok éjszakája, Szamosújváron is

A múzeum belseje

      Remek programnak lehettem a részese szombaton este és nagyon nem bántam meg.
A múzeumok éjszakája meglátogattam a Karácsonyi házban működő szamosújvári múzeumot, ami akármennyire is meglepőnek tűnhet nem is annyira szegényes mint ahogy a szamosújváriak gondolják.

Honfoglalás kori csontváz

     Bevallom én is azzal a meggyőződéssel léptem be a múzeum kapuján, hogy pár perc alatt végignézem az a pár kiállított tárgyat, de szerencsére kellemeset csalódtam. Most nem azt mondom, hogy olyan gazdag mint a kolozsvári múzeum, de nem szegényes is mint ahogy a többség állítja.

Római érmék

     Kellemes perceket készítettem a múzeumban, ahol az alkalmazottak kedvessége páratlan. Szívesen meséltek nekem a kiállított tárgyakról és nagylelkűen válaszoltak kérdéseimre.

Római, katonai oklevél

    Végezetül csak annyit, hogy remélem a helyi múzeum eléri azt, hogy értékeljék és megkapja méltó tiszteletét.
RJA
További képek: 

Folytatódnak a munkálatok

Szent Antal utca, Szamosújvár/a kép az este készült, az eső után

     Az útjavítási munkálatok nagy gőzerővel folytatódnak. Sokat haladtak az alapozással. Ahogy megígértem rendszeresen tudósítok a munka stádiumáról.
RJA

Iskola másként - első nap: HÉTFŐ

      Ma reggel startolt az iskola másként 2016-os kiadása. Mint ahogy az elmúlt években megszokhatták/megszokhattátok az idén is töltők fel képeket az iskolai tevékenységekről.
      A hétfői nap a sport és a történelem napja volt. A történelmi nap valójában egy városismereti vetélkedő volt, amelynek keretén belül a szamosújvári kettes iskola megismerhették városukat.
        RJA

Rangsorolta jelöltjeit a szamosújvári magyarság

Szavaznak a szamosújváriak

        Hétvégén rangsorolta jelöltjeit a szamosújvári RMDSZ. A városi moziban szervezett rangsoroló közgyűlésen több mint 300 szamosújvári magyar vett rész, ami nem kicsi szám. 

         

A közgyülés

A helyi szervezet 26 éves történelmében először volt ekkor érdeklődés a rangsorolás iránt. Ez azt jelenti, hogy a szamosújvári magyarság megértette mennyire fontos az egyszerű ember véleménye is. A demokratikus eljárás működését bizonyítja a magas szám.

        

Balla Ferenc

A közgyűlést Balla Ferenc, RMDSZ megyei tanácsos jelölt nyitotta meg, majd átadta a szót a megyei szervezet elnökének, Csoma Botondnak, aki kiemelte azt a tényt, hogy: „az emberek politikába vetett bizalmát csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha a helyi tanácsba olyan emberek kerülnek be, akik múltja iránt a legkisebb kétely sem merül fel, illetve a közös érdekek vezérlik őket.”

      

Csoma Botond

       A megyei elnök köszöntője után a jelöltek megtartották kortes beszédjüket, hogy képességeikről meggyőzzék a közgyűlés tagjait arra, hogy rájuk szavazzanak.

         A közgyűlésen résztvevő szamosújváriak szavazása következtében a következő rangsor alakult ki:

1. Kasza Tamás - 183 szavazat

2. Török Bálint - 177 szavazat

3. Feketelaki Tibor - 175 szavazat

4. Juhos Tamás - 162 szavazat

5. Rotár Izabella - 99 szavazat

6. Bihari Levente - 72 szavazat

7. Szegedi János - 65 szavazat

       

Szavazatszámlálás

  Végezetül pedig pár képen megtekinthetik/megtekinthetitek a közgyűlésen történteket.

RJA

Kassza Tamás

Török Bálint

Feketelaki Tibor

Juhos Tamás

Rotár Iza

Bihari Levente

Szegedi János