1758. november 5-n szentelték
fel az Alkantarai Szent Péter ferencestemplomot, amely azellenreformáció
fellegvára lett.
1812.
november 2-án, a Láncosházban megnyitotta kapuit a három osztályos középiskola.
1831
novemberében Szamosújváron és környékén kitőrt a kolera járvány.
1848. november 10-én
Urbán tábornok bevonult a városba, a Főtérre két ágyút helyezett el és azzal
fenyegette a várost, hogy ha nem fizet 40 ezer forintot, akkor szétlöveti a
székesegyházat. A város elöljárósága még aznap este összegyűjtötte a szükséges
pénzt. Urbán 1500 katonáját, a város déli részén lévő Kérő fürdőnél
szállásolták el.
1853. november 23-án IX.
Piusz pápa létrehozta a Szamosújvári Görög-Katolikus Püspökséget.
1858. november havában 42
papnövendékkel megnyílt a görög-katolikus szeminárium.
1867. november 11-én egy
miniszteri vizsgáló bizottság látogatott a börtönbe, hogy megvizsgálja a fegyintézet
állapotát.
1884.
november 1-én Trefort Ágoston közoktatási miniszter Szamosújvárra látogatott,
melynek következtében megépülnek a Magyar Állami Királyi Főgimnázium és a
görög-katolikus székesegyház.
1884
novemberében Szamosújvárra látogatott Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi
miniszter és elégedetlenségét fejezte ki, hogy a helyi románságnak milyen
szegényes templom van, ezért felmerült egy új templom építése.
1894.
november elején az állam átvette a középiskola működtetését.
1907.
november 24-én Szabó János görög-katolikus püspök felszentelte az új templomot,
melynek építését hatvanezer koronával segítette a magyar állam, a vallás és
közoktatásügyi minisztériumon keresztül.
1914
novemberében orosz fogságba esett és Vámos Sándor gimnáziumi tanár, aki a déli
frontvonalon a 33. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot.
1918.
november 5-én jött létre a Karácsonyi házban működő görög-katolikus szeminárium
épületében a szamosújvári Román Nemzeti Tanács. A tanácsnak 80 tagja volt, az
elnöki tisztséget pedig dr. Octavian Domide kanonok töltötte be.
1927.
novemberében a városi tanács döntésének következtében a zsidó közösség megkapja
a zsidó közfürdő előtti teret azzal a céllal, hogy bekerítsék és közösségi
kertet létesítsenek.
1940.
november 30-án a Magyar Párt szamosújvári szervezete létrehozta Magyar
Társaskört, melynek avatásán nagyszámú közönség vett rész. Azzal a céllal jött
létre, hogy megerősítsék a lakosság magyarság öntudatát. A társaskör
alapításában fontos szerepet játszottak Király Endre, dr. Lénárd Bálint, Lőrinc
János református esperes és Lokody Gergely romai-katolikus ferences plébános.
2015
novemberében a helyi tanács jóváhagyta a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti
Líceum létrehozását.
1 megjegyzés:
Most látom,hogy mennyi mindent nem tudunk.Köszönetem!
Megjegyzés küldése