Múzeumok éjszakája, Szamosújváron is

A múzeum belseje

      Remek programnak lehettem a részese szombaton este és nagyon nem bántam meg.
A múzeumok éjszakája meglátogattam a Karácsonyi házban működő szamosújvári múzeumot, ami akármennyire is meglepőnek tűnhet nem is annyira szegényes mint ahogy a szamosújváriak gondolják.

Honfoglalás kori csontváz

     Bevallom én is azzal a meggyőződéssel léptem be a múzeum kapuján, hogy pár perc alatt végignézem az a pár kiállított tárgyat, de szerencsére kellemeset csalódtam. Most nem azt mondom, hogy olyan gazdag mint a kolozsvári múzeum, de nem szegényes is mint ahogy a többség állítja.

Római érmék

     Kellemes perceket készítettem a múzeumban, ahol az alkalmazottak kedvessége páratlan. Szívesen meséltek nekem a kiállított tárgyakról és nagylelkűen válaszoltak kérdéseimre.

Római, katonai oklevél

    Végezetül csak annyit, hogy remélem a helyi múzeum eléri azt, hogy értékeljék és megkapja méltó tiszteletét.
RJA
További képek: 

Havazott

       Ma delelőt mesés látvány tárult elénk, ugyanis elég sokat havazott. A sofőrök számára nem volt mesés, mert nem takarították el a havat.
     RJA 

Kellemes Karácsonyt kívánok!

        Istentől megáldott és boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

        Adja, a Kegyelem Istene, hogy a megbocsátás és az együttérzés beragyogja szívünket és lelkünket!

RJA

A dési vasúttörténeti múzeumban

     

      Gyerekként a vasút mellett nőttem fel. Néztem a tehervonatokat, személyvonatokat melyek kapunk előtt mentek el. Csodáltam a mozdonyokat, vasúti kocsikat és mindent ami a vasúttal kapcsolatos. Aztán teltek az évek, lerobbantak a vasúti sínek, csökkent a sebesség és elkoptak a szerelvények. Egy dolog viszont nem kopott el: mai napig szeretem a vonatokat. Fogadok ezt nem tudtátok/tudták rólam. Nem baj, most már tudjátok/tudják.
     

Dés mellett, Kozárváron, van a dési depó, ahol a vonatok állomásoznak. Kevesen tudják, hogy a depóban vasúttörténeti múzeum is működik, melynek látogatása INGYENES, de sajnos eléggé kevesen látogatják, állítólag évente alig 200 - 300-an. Kár mert csodás hely. Mondjuk a valósághoz az is hozzátartozik, hogy egyáltalán nem reklámozzák. Én is alig pár éve tudtam meg, amikor Désen tanítottam. Azóta feltett szándékom volt, hogy elmenjek és megcsodáljam a kiállított tárgyakat (mozdonyokat). Tegnap, úgy alakult, hogy Várkudun volt dolgom, így hazaféléjövet beugrottam az említett múzeumhoz és nem bántam meg. Remek dolgokat láttam. Egyes kiállított mozdonyok még a monarchia idejéből valók, mások a német ipari fejlődés remek termékei, de romániai gyártású mozdonyokat is láthat az ember.
     

A 230299 -es mozdony szerepelt
 Radu Marginean filmjében, az Életvonatban

     A múzeumban készült képeket megtekinthetitek itt a blogon.
RJA

1917-ben Budapesten gyártott postakocsi

Vasúti hókotró

1908-as, berlini gyártású kis akkumulátoros mozdony

1908-as, berlini gyártású kis akkumulátoros mozdony

A kidei unitárius templom

Az unitárius templom

FRISSÍTÉS: 

           Augusztus elején írtam ezt a cikket a blogomra, de közben újabb információk tulajdonába jutottam, így kiegészíteni szeretném mindazt amit leírtam.

           Kidében alig három unitárius él, emiatt állandó lelkipásztoruk nincsen, de a hívek mégsem vannak magukra hagyva, ugyanis a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója és unitárius lelkipásztor, Solymosi Zsolt rendszeresen kijár és önkéntesen ápolja az unitárius hívek lelkét. 

            Ami a templomújítást illeti jó hírnek lehet elkönyvelni, azt a tényt hogy van szándék a felújításra, mi több ez a folyamat már el is van kezdve. A püspökség pályázati forrásokat keres annak érdekében, hogy restaurálják a templomot, ami a közeljövőben meg is történik majd. Solymosi Zsolt lelkipásztortól megtudtam, hogy kezdeményezésére torockói mesterek segítségével megfordították és kicserélték a megrongált cserepeket, hogy ne essen be az eső. 

                                                             ***       
       A sors úgy adta, hogy ezen a nyáron volt alkalmam bejárni a széles Mezőség (Erdélyi Mezőség) néhány faluját. Az így szerzett tapasztalatokról további posztokban fogok beszámolni. Szombaton Kidébe látogattunk el, ahol a fő célpont a református templom volt, de kaptam az alkalmon és meglátogattam a többi templomot is (összesen négy darab van).  Így kerültünk az unitárius templomhoz is.
           Az unitárius templom a falu egyik dombján fekszik, gyümölcsfákkal körbevéve. Amikor beléptem a templomkertben feltűnt, hogy mennyire rendezetlen a hely. A templom elé érve látván, hogy nyitva az ajtó és beléptünk. A templom állapota élő bizonyítéka annak, hogy mi lesz az elnéptelenedett erdélyi települések épített örökségével.
        A templom 1902 és 1904 között épült, műemlék épületként van nyilvántartva és rossz állapota ellenére még mindig felújítható (igaz nagy költségekkel).
        Az unitárius templomban készült képeket megtekinthetitek itt a blogon.
RJA