Vakáció - 19. nap (vízkereszt)

         

Vízkereszt / Pierro de la Francesca 

A vízkereszt vagy epifánia (amit január 6-án ünnepelnek) zárja a karácsonyi ünnepkört és az egyik legrégibb egyházi ünnep. A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az év kezdetet is.

         Az egyház ezen a napon emlékezik meg Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről és a napkeleti bölcsekről is, ezért háromkirály napjának is nevezik.

         Vízkeresztkor a keleti és nyugati egyházak vízszenteléssel emlékeznek Jézus Krisztus megkeresztelkedésére.

         Az ortodox egyházban bevett szokás, hogy a pópa a fagyos vízbe keresztet dob, amit a vállalkozó szellemű fiatalok kell, visszahozzanak.

         Régi népszokás szerint az emberek hazavitték a szentelt vizet, amit betegség és rontás ellen is ittak. Több helyen még az állatokat is megitatták vele, hogy elkerüljék a betegséget és a meddőséget.

         Legtöbb helyen vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát is, ami jelzi az ünnepkör végét is.

         Vízkeresztkor bevett szokás, hogy a kukoricaszemet főznek.

         A vízszentelés után volt a házszentelés. A katolikus pap két ministráns kíséretében járt a házakhoz, az ortodox pópa pedig az énekessel.

         A reformátusok nem szentelik sem a vizet, sem a házat, de attól még a lelkipásztor meglátogatja híveit és ezt családlátogatásnak nevezik.

                                      "Vízkereszthez kötődő időjóslás:
Ha ezen a napon az eresz csurog (olvad a hó, vagy a jég), akkor hosszú lesz a tél.
Ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik.
Ha ilyenkor fagy, hosszú lesz a tél.
Ha nincs ezen a napon csapadék: zivataros lesz a nyár.
Ha eső esik: csapadékos lesz a tavasz is.
Ha fúj a szél: jó termőidő, szerencsés év jön." ( Forrás: www.szeretlekmagyarorszag.hu)

         RJA

Húsvéti szokások és hiedelmek

    

Öreg feszület Szépkenyerűszentmártonban

A Húsvét a kereszténység/keresztyénség egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon Jézus Krisztus feltámadását ünnepli az egész keresztyén/keresztény világ.
    Az ünnep neve onnan ered, hogy a hat hetes böjt után ekkor lehetett először húst enni.
    Mint minden keresztény/keresztyén ünnep esetén, Húsvéthoz is több népszokás és hiedelem kapcsolódik.     
    A Húsvét elengedhetetlen kelléke a piros tojás és a bárány.
    A kereszténység előtti időkből fennmaradt szokás a húsvéti bárányáldozat. A zsidók, Egyiptomból való kivonulásuk emlékére bárányt áldoztak.
    A húsvéti tojás "egyházi áldásban részesítéséről a 4. sz.-ból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. sz.-ból van tudomásunk; igénybevétele a római-katolikus vallású parasztság körében Magyarországon szinte napjainkig szokásban volt." (Magyar néprajzi lexikon). A legenda szerint Jézus kereszthalálakor valaki a kereszt alá helyezett egy kosár tojást és azokra rácsepegett Jézus vére. Ennek emlékére festenek Húsvétkor tojást.
    Magyar vidéken elterjedt szokás (de magyar hatásra az erdélyi románok körében is) a húsvéti locsolás. A fiúk Húsvét második napján illatos vízzel, parfümmel (régen vízzel) házról-házra jártak és meglocsolták a lányokat. Számos helyen, az ünnep harmadik napján a lányok locsolják a fiúkat. A fiúk fizetésként a locsolásért húsvéti tojást kaptak.
A Magyar néprajzi lexikon szerint a locsolás tisztító, illetve termékenységi rítus. Ugyancsak az említett forrás szerint: "A húsvéti locsolás ősi katartikus (tisztító) rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat."

 
Húsvéti hiedelmek:
"• Érdemes Húsvét első napján hűs vizű patakban fürdeni, vagy onnan, mert vízben mosakodni, mert egész évben egészség kísér.
• A szerelmes leány, ha húsvétkor hideg vízben fürdik, és közben háromszor a legény nevét mormolja, akkor még aznap megkérik a kezét.
• Húsvét napján új ruhát kell viselni, meghozza a szerencsét, ruhát kifordítva viselni balszerencse.
• Kis bárányt kapni, szerencsésen férjhez mész, Húsvét napján bárányból enni, gyermekáldás közeleg.
• Ha nyúl ugrik át a küszöbön, behozza a szerencsét.
• Kalácsnak morzsáját vetni baromfi elé, sokasodik a tojás, keresztbe vetni a földeken, elűzi a kártevőket.
• Szerencséd vedd kezedbe, tűzzél zöld ágat ingedbe.
• Húsvét reggel ifjú házas járja körbe házát, ha nyulat lát fogja meg, ha varjút lát, űzze el, szerencséje így lészen.
• A lányok, ha a kedvesük nevét írják tojásra, a párnájuk alá teszik, és másnapra nem tőrt el, szerencsés lesz a szerelem.
• Húsvét napján templomban szenteltetni barkát, elűzi a rontást, távol tartja a vihart.
• Barkaágra piros tojást akasztani, meghozza a szerelmet.
• A jó házigazda húsvét napján bejárja a házát, minden szobájában körbenéz, és leül, behozva a szerencsét a házba.
• Húsvét napján dunyhát ne rázzunk, elszáll a szerencse.
• Húsvét reggel nyitott ablakkal fogadjuk a hajnalt, reggelre bearanyozza a kamrát.
• Rossz ómen húsvét reggel seprűvel seperni, mert kisepri a szerencsét." (www.mithogyan.com)

    Riti József Attila

    Forrásirodalom:
Magyar néprajzi lexikon
www.mithogyan.com

http://www.csaladivilag.hu/

Nagypénteken

Hiedelmek, népszokások, tiltások, balladák

Öreg feszület Szépkenyerűszentmártonban

    Nagypéntek van, Jézus Krisztus kereszthalálának és áldozatának a napja. Ezen a napon a keresztyénség/kereszténység alapítóját, Jézus Krisztust keresztre feszítették, Poncius Pilátus, kormányzósága alatt.

    Az alábbi sorokban összeírtam pár nagypénteki szokást, remélem élvezni, fogjátok az olvasást.

    Minden nagypénteken a katolikus egyházhoz tartozó templomokban vagy ezek körül bejárják a kereszt útját. Az ortodoxoknál a keresztút nem elterjedt, de egyes közösségekben végigjárják ezt.

    Ezen a napon a legtöbb keresztyén/keresztény közösségben szigorú böjtöt tartanak. A protestáns egyházaknál nagypéntek az egyedüli böjti nap, akkor is, ha az egyházi törvények hivatalosan nem írják elő.

    Mezőség falvaiban (és egyéb magyarlakta településen) a nagypénteki istentiszteletre gyászruhába öltözve mennek.

    Az egyik legismertebb nagypénteki népszokás az a hajnali fürdés volt, amikor a falu fiataljai kimentek a patakra és a patak hideg vízében megfürödtek. A hiedelem szerint a víznek gyógyító hatása volt, ezért haza is vittek belőle és húsvét ideje alatt ezzel mosakodtak. A gyógyító hatás mellett a víznek szépítő hatása is volt, ezért a lányok már hajnalban arcot mostak a patak vízében.

    A magyarországi Zala megyében elterjedt szokás a féregűzés is. A hagyomány szerint ilyenkor elmondanak egy féregűző szöveget:
"Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!"

    Egy másik nagypénteki szokás az a tűz gyújtás, amiről azt tartották, hogy elűzi a tavaszi jeget és fagyot.

Továbbá nagypénteken tilos volt a szárnyas állat levágása, hogy elkerüljék a háziállatok pusztulását. Ilyenkor semmilyen munkát nem végeztek és kenyeret sem sütöttek, mert a hiedelem szerint ez kővé változik.

Nagypéntekhez kapcsolódik:

A lenti szövegek eredeti helyesírással íródtak. Az esetleges helyesírási hibák nem engem terhelnek. 

Szépkenyerűszentmártonban följegyzett biblikus népballada:

 

Jézus az asztalnál eszik,

Fehér virágok,

Zsidók a ház megett lesik.

Kiment Júdás ő közéjük,

fehér virágok,

Beszélgetni kezdett vélük…

Zsidók azonnal elfogják,

fehér virágok,

Megkötözték, elhurcolták.

Kegyetlenül korbácsolták

fehér virágok,

Fatövissel koronázták.

Mérges ecettel itatták,

fehér virágok,

Mindenképpen kicsúfolták.

Keresztet vállára tették,

fehér virágok,

Poros útra így vezették.

Golgotára felvezették,

fehér virágok,

Fakeresztre feszítették.

Nem láttam én szebb gyümölcsfát,

fehér virágok,

Mint a Jézus keresztfáját.

Piros vérrel virágozik,

fehér virágok,

Szentlélekkel gyümölcsözik….

"Szászfenes (Floresti): A Tündér és a piros csizma (Szabó Géza, kiskapusi református lelkipásztor gyűjtése nyomán - Forrás: Erdélyi Gyopár 2001/2 - az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye)

Valamikor tündérek éltek Szászfenes határában, a Leányvárban. Minden esztendőben nagypéntek éjszakáján korsóikkal kijöttek a várból, ellibbentek a kúthoz, a hegy lábához és ott vizet merítettek.

Jól tudták ezt a vadászok, és elhatározták, hogy foglyul ejtenek egyet.

Csináltattak egy gyönyörű piros csizmát, s nagypéntek estéjén a kút mellé állították. Éjféltájban kijöttek földalatti várukból a tündérek, s a kúthoz siettek. S a holdvilágnál az egyik tündér megpillantva a piros csizmát, mindkét lábacskáját beledugta, mint egy kürtőbe.

A vadászok, akik a fák között leskelődtek, a kúthoz szaladtak, s ez a kistündér nem tudván elszaladni foglyukká vált"

Riti József Attila

Bibliográfia:

http://szegedem.hu/

http://www.erzsebetrosta.hu/

http://www.stop.hu/

    
    

József-nap után

       

       A tegnap volt József-nap, az én egyik névnapom (a másik a január 7-i Attila nap). Nem igazán vagyok névnap ünneplő, de azért jól esik, amikor névnapomon felköszöntenek. Így történt a tegnap is, sokan felköszöntöttek facebookon, sms-ben, telefonon vagy személyesen. Jó érzés volt tudni, hogy az emberek tisztelek. Ezúttal szeretném megköszönteni mindenkinek a jókívánságokat.

         A József-nap, akárcsak a Sándor, Péter és Pál, István vagy János nap fontosabb (talán azért is mert elterjedtebb nevek) névnapok. Ezért a József-naphoz is több hiedelem és népszokás kapcsolódik.

         A hagyomány szerint József-napkor érkeznek a fecskék és a gólyák, ekkor kezdődik a tavasz. Továbbá a hagyomány megkövetelte, hogy ezen a napon hajtsák ki először az állatokat a legelőre.

         Ezen a napon ültetik a háziasszonyok a paprikát, a krumplit, a hagymát és a fokhagymát, ahhoz, hogy bő legyen a termés.

         A Sándor, József, Benedek naphoz egy kis mondóka is kapcsolódik: „Sándor, József, Benedek ők hozzák a meleget”, amit én viccesen, utalva a nevemre, úgy szoktam mondani, hogy Sándor, József, Benedek, mi hozzuk a meleget. J

         Egyes kutatók szerint a hiedelem gyökere az ókori Róma hagyományaiban keresendő.