XV. Betlehemes Találkozó Szamosújváron

     A szamosújvári Téka Alapítvány, a XV. alkalommal szervezte meg a Betlehemes fesztivált. Felléptek a széki, búzai, vajdakamarási, válaszúti és a szamosújvári gyerekcsoportok.
    Sajnos nem voltam jelen az előadás elején, de pár képet így is készítettem.
RJA

Tavaszias időt hozott a Mikulás

         Mindenki jól tudja, hogy ezen a hétvégén jár a Mikulás. Szamosújvárra tavaszias időt hozott, aminek mindenki nagyon örült, hiszen csúnya, esős vagy havas időben nem gyerekjáték vásárolni.

         Szombaton délelőtt a 2-es Számú Iskolával szemben lévő hentesbolt előtt egy mikulás csalogatta be a vásárlókat. Ezt lefotózottam, mert vicces ötletnek tűnt.

        

A vasúti sínek körül is lőttem pár képet, ezt is megosztom veletek.

***        

A Mikulás történetét remekül megfogalmazta a történelemcikkek.hu. Innen szemezgettem nektek pár sort:

„Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje a római időkben, a 4. század elején. Szent Miklós története és hagyománya a Legenda aurea nevű középkori gyűjteményben maradt fenn. Szent Miklós Krisztus után 270-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként.

Szent Miklós Krisztus után 270-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották, mely tisztséget 52 évig viselte!

A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel, az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.”

Bővebben olvasni az alábbi linkre kattintva lehet:  http://tortenelemcikkek.hu/

Szent Miklós püspök képének forrása: tortenelemcikkek.hu

Az Advent és a népszokások

Adventi koszorú

   Az Advent, a nyugati keresztény kultúrkőrnek (katolikusok, reformátusok, lutheránusok, stb) egyik fontos ünnepe. Az Advent a Karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól egészen karácsonyig számított időszak.  

          Az advent jelentése, az eljövetel. Ahogy a szó értelme is sugallja, ebben az időszakban a keresztyének készülnek az Úr születésére, Karácsonyra. 

          Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek. Nagy Szent Gergely pápa a VII. században négyre emelte az adventi vasárnapok számát. V. Piusz pápa 1570-ben pedig kötelezővé tette az advent ünneplését. 

Adventi szokások

          Mint minden fontos egyházi ünnep esetén Adventhez is kapcsolódnak különböző szokások, A legismertebb adventi szokás az az adventi koszorú. 

          A keresztény szimbolika szerint a gyertyáknak az jelentése: hit, remény, öröm, szeretet. 

          Az első adventi koszorút 1839-ben, a németországi Hamburgban készítette Johann H. Wichern evangélikus (lutheránus) lelkipásztor. A szokás hamar elterjedt Európában és az egész világon. 

Kezdetben főleg csak templomokban, manapság majdnem minden háztartásban előfordul az adventi időszakban (ezt a Facebookon posztolt képek is bizonyítják).

          Az adventi naptár is német földről származik. Az elsőt 1900 körül készítette egy türelmetlen gyerek (Gerhard) édesanyja, aki az adventi időszakban minden napra tartogatott egy-egy meglepetés csokoládét fia számára. Amikor megnőtt, Gerhard vállalkozásba kezdett és olyan adventi naptárt készített, amelyben minden ablakocska mögött egy-egy édesség volt. 

Az adventi időszak népszokásai

       "Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét. December 13-án, Luca napján - amely a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt - a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, s minden nap tűzbe dobtak egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. " (http://mult-kor.hu).

RJA

Az első hó

Az első hó

       Ma reggel hullani kezdett az első hó, ezt örökítettem meg nektek. Amikor ezeket a sorokat írom még mindig javából havazik.
      Nem emlékszem a múlt évben mikor hullott le az első hó, de nem hiszem, hogy november végén.
      Nem sokáig marad meg a hó, mert felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de addig élvezzük a havazást.
RJA

Szép novemberi este

November vége van, de még mindig nagyon szépek az őszi esték. Egy ilyen őszi estét vagy délutánt kaptam lencsevégre hétfőn.
RJA

Szilágyi Tóni koncertezett a szamosújvári Béke Moziban

Szilágy Tóni

     Szombaton este tartalmas koncerten vehettünk rész Szilágyi Tóninak és bandájának köszönhetően, aki a szamosújvári Béke Moziban lépett fel. A koncerten Tóniék saját dalokat, illetve megzenésített verseket adtak elő. 

      Meghívott előadóként a színpadon felléptek Katona Annamária és Blacky is. 

     Az előadáson készült videó-összeállítást és képeket megtekinthetitek itt a blogon. 

RJA

Videó-összeállítás a koncertről

Blacky

Katona Annamária 

Szamosújvári ősz

Vonat a ködben 

     Mindenki észrevette, hogy ősz van. Már mélyen az ősz derekán járunk. Ilyenkor millió színben tündöklik a természet. Valóságos színkavalkád van körülöttünk. Az erőtlen Nap gyengéden simogató fénye váltja a dermesztő reggeli ködöt. Ezt örökítettem meg én is nektek, önöknek.
     A ködös képek reggel készültek, mikor iskolába mentem, a többi pedig délután, a parkban.
RJA

Csendes megemlékezés Szamosújváron

       Kedden este, Szamosújvár főterén gyertyagyújtással emlékeztek a pénteken, Bukarestben kigyulladt klubhelyiség halálos áldozataira.
       A Facebookon meghirdetett eseményre több mint száz helyi lakos látogatott el.
RJA

Világítás

         Ma van a világítás, vagy más néven a Mindenszentek napja. Ilyenkor minden temetőben nagy a menés jövés. Itt mellettünk a református temetőben is nagy a forgalom. Mennek jönnek az emberek, mindenki világítani akar. Erdély minden szegletéről érkeztek, láttam hargitai, szilágysági, szatmári és besztercei autókat is. Tapasztalatból mondom, hogy estik ugyanilyen nagy lesz a jövés - menés.
        Szerencsére az idő szép volt, így semmi sem zavarta meg a megemlékezést.

***

A Mindenszentek (nov. 1) és a Holtak napja (nov. 2) vagy népiesen világítás, katolikus ünnepek. A protestáns egyházak nem tartják ünnepnek a világítást (kivéve az evangélikusokat melyek ünneplik a Holtak napját, de a Mindenszenteket nem). Az ortodox egyház a pünkösdöt követő első vasárnapon tartja a holtak napját.

         Ettől eltekintve, a reformátusok, katolikus hatásra gyertyagyújtással és virággal (krizantém) emlékeznek meg az elhunytakra. A világítás és az advent az egyedüli alkalmak, amikor a reformátusok gyertyát gyújtanak.

         Magyarlakta területen az ortodoxok is Mindenszentek napján tartják a világítást.

         Az ünnep nem keresztény eredetű. Eredetét az ókori Rómában kell keresni ahol február 22-én tartották és Parentalia volt a neve.

         Az egyház 998-ban ünnepelte először. 

A fenti írás 2013 novemberében jelent meg a blogomon. 

Ma van a reformáció napja

Forrás: www.animaportal.eu

      Egy őszi napon, pontosabban 1517. október 31-én, Luther Márton wittenbergi ágoston rendi szerzetes közzé tette 95 pontos vitairatát, amelyben elítélte a búcsúcédulák árusítását és amelyben kifejtette hogyan reformálná meg az egyházat.
        Elképzelését visszautasította a katolikus egyház, de egy olyan lavinát indított el amit már senki sem tudott megállítani.
        A legenda szerint Luther a 95 pontos vitairatot kiszegeztek a vártemplom kapujára. A történészek azonban ezt a tényt vitatják.
        A reformáció következtében több protestáns és neoprotestáns egyház létrejött, melyek részben, vagy teljes egészében a Luther tanításait vették alapul.
      Magyarországon és Erdélyben a reformáció  a mohácsi vészt követően hamar elterjedt.
       A magyar kálvinista (református) egyház megalapítója Méliusz Juhász Péter volt, aki Debrecenben tevékenykedett. Ekkor lett a cívis város (Debrecen) a "kálvinista Róma".

Erdélyi reformátorok: Gyulai István, Vizaknai Omláczi, Heltai Gáspár, Dávid Ferenc és Johannes Honterus.