Multikulturális utazás a Dési 1. számú Általános Iskolában

       

Szerdán délután, a Dési 1-es Számú Általános Iskola magyar tagozata, a már említett Az én multikulturális látogatásom elnevezésű projekt keretén belül az iskola román diákjainak bemutatta a nemezelés technikáját. A bemutató után a román és magyar diákok, Sebi Enikő vezetésével a gyakorlatba ültették a látottakat és több nemeztárgyat készítettek. A diákok a helyszínen megtekinthették a Pávai Erika tanítónő diákjainak hímzésmotívumok témájú rajzait.

        

Az elképzelés célja az, hogy a többségi nemzet is megismerje a magyar kultúrát és hagyományokat.

RJA

További képek:

Templomlátogatás a multikulturalitás nevében

A Dési 1. számú Általános Iskola magyar tagozata, részt vesz a Tanügy Minisztérium által meghirdetett Az én multikulturális látogatásom elnevezésű projektben. A projekt célja az, hogy a többségi nemzet is megismerje a magyar kultúrát és hagyományokat. Ennek a projektnek a keretén belül hétfőn délután az iskola több román és magyar diákja meglátogatta a helybéli református templomot.

A helyszínen több fényképet is készítettem, ezek közül tekinthettek meg egy válogatást. 

RJA

Vasárnap délelőtti túrázás Szamosújvár mellett

         

Tisztás az erdőben

Szép városunk van, szép város Szamosújvár és most nem az épületekre gondolok, hanem az Epreskertre, a Szent Péter-dombra, a Hétkereszt-hegyre és az összes dombra meg dűlőre, ami a várost körbefogja.

        

Látkép a Hétkeresztről

Ma reggel napos és meleg reggelre ébredtünk. Az erkélyről lehetett érezni a meleget és az Epreskert erdejének friss illatát. A látvány hatására nem sokat haboztunk és még kora délelőtt útnak eredtünk, és megmásztuk a Hétkereszt-hegyet, majd távolról megcsodáltuk a Szent Péter-dombot (vagy Figyelő). Régen, nagyon régen jártam fent a hegyen, 2006-ban vagy talán régebb, Ki tudja. A Szent Péter dombon pedig még annál is régebb, több mint 10 éve mintha.

         Meglepett a tető tisztasága és rendezettsége. Igaz még nem kezdődött meg a turistaidény, de attól még merem remélni, hogy vannak olyanok, akik nem dobják a földre a szemetet.

Szent Péter-domb

         A szép idő másokat is vonzott a tetőre. Láttam bringásokat, gyerekével túrázó apukát, fotós kollégát és kutyát sétáltató lányokat.

        

Fent a tetőn

Végezetül csak annyit írok, hogy mindenkinek ajánlom a túrázást és az erdei sétát, mert egészséges és nyugtató. Mindenről megfeledkezel, pár óra erejéig összeolvadsz a természettel. 

Újra falun, Szépkenyerűszentmártonban

Felső utca 

         A tegnap újra jártam Szépkenyerűszentmártonban, igaz most nem voltam egyik határrészen sem, de a faluban is adódik elég fotózni való téma.

         Annak ellenére, hogy puszta a falu nagyon szép és eléggé rendezett. Persze van egy-két kivétel is. Miért mondom ezt? Március 15-én egyesek az útban égették él az ágakat és a szemetet. A tegnap, március 22-én, amikor újra Szépkenyerűszentmártonban jártunk feltűnt, hogy az elégett szemét, ág és fa maradványai még mindig az úton hevertek, alig lehetett tőlük közlekedni. Megkértem/megkértük az érintetteket szedjék össze a maradékot, de a tegnap estig sem tették meg.  Nem értem, hogy lehet valaki annyira igénytelen.

         A fentebb említett eset kivételével merem állítani, hogy szorgalmas emberek laknak Szentmártonban. Olyan emberek, akik előrehaladott koruk ellenére életet lehelnek a falu mindennapjaiba. Dolgoznak, imádkoznak, élhetővé teszik azt a helyet, ahol néha úgy tűnik, hogy megállt az idő és nem forog a történelem kereke sem.  

RJA

További képek: 

Béldy kúria a Kolozs megyei Gyekében

A gyekei Béldy kúria

Ma Gyekében jártam, ahol egy nyílt leckén vettem részt. A gyekei iskola mellett látható egy nagyon rossz állapotban lévő kúria. Az eklektikus Béldy-kúria 1800-ban épült, főbejárata elé pedig dór oszlopcsarnokot építettek. A kúria alaprajza 17×11 méteres. Egyik tulajdonosa Béldy Ákos, aki 1888 – 1905 között Kolozs vármegye ispánja volt.

         Az építmény mostani állapota a mellékelt képen látható és egyáltalán nem rózsás, sőt mondhatom katasztrofális, de alapos restaurálással és újraépítéssel menthető lenne, de ahhoz a tulajdonosnak is akarnia és tudnia kell. A kúria mostani tulajdonosa Kerekes Mária, aki a Béldyék ma is élő utóda.  

        

A gyekei Béldy kúria

Gyeke az Erdélyi Mezőség belső felén fekszik, a Tóvidéken, Kolozs megye keleti részén, Beszterce – Naszod és Maros megyékhez közel.

          Árpád-kori település, első írásos említése 1228-ból maradt fenn. Nevének változatai: Gyeka (1228), Geke (1326), Gekekuta (1329), Kege (1332), Gywke (1455). Az újkorban többször Nagygyeke néven említik. Az 1876-os közigazgatási törvény elfogadása következtében Kolozs vármegyéhez került.

Béldy Ákos/fényképész: Dunky Fivérek
Vasárnapi Újság - 1895

Gróf Béldy Ákos, Kolozs megye főispánja

"Béldi Ákos gróf, Kolozs megye és Kolozsvár város főispánja, az ősrégi székely úzoni Béldi család ivadéka. A család már a 14-ik évszázban előkelő szerepet játszott Erdély történetében és sarjai az évszázak hosszú folyamában, mint a szabadság oltalmazó bajnokai lettek ismeretesekké. Különösen kiválik közűlök Béldi Pál, fia Béldi Kelemennek és Bánffy Zsuzsannának, II-ik Rákóczy György főasztalnoka, lengyelországi hadjáratában lovassági parancsnok és közvetítő Teleki Mihály és Bánffy Dénes áldatlan viszálykodásaiban, továbbá unokája Béldi József, Fogaras földjének főkapitánya, a ki 1770-ben grófi méltóságra emeltetett.

Béldi Ákos grófnak már az atyja, Ferencz is huzamos ideig volt Kolozs megye főispánja, a mely méltóságban most fia követte őt; 1888-ban, Jósika Sámuel báró, jelenlegi miniszter, lemondása után neveztetett ki főispánná s azóta fontos állását közmegelégedésre tölti be.

Béldi Ákos gróf főispáni hivatalában a legnagyobb pártatlanságot tanúsítja; ajtaja a legszegényebb polgár előtt is mindig nyitva áll s nála minden méltányos és igazságos ügy meghallgatásra talál. Rendíthetetlen híve a szabadelvű politikának, a mit, mint kinevezett főrendiházi tag az egyházpolitikai törvények megszavazásakor ismételve tanúsított. Béldi gróf kormányzása alatt úgy az erdélyi részek első megyéje, mint Kolozsvár városa is új föllendülésnek örvend s nagyszabású középítkezések: katonai laktanyák, vízvezeték és csatornázás, egyetemi és más közművelődési építkezések foganatosíttattak. Figyelme kiterjed a vármegye és város összes művelődési és közgazdasági szükségleteire; nagy része van a kolozsvári mentő-egyesület felállításában; s mint a Kolozsvári Színház ideiglenes intendánsától, tőle várják a színház ügyének végleges rendezését is. Béldi gróf kitűnő gazda; gazdálkodása a Mezőségen a legjobb hírnek örvend, s mint az erdélyi római katholikus status igazgató tanácsának tagja, e testület nagy uradalmai kezelésében bő gazdasági tapasztalatait a közügynek hasznára is sikerrel érvényesíti.

Béldi Ákos gróf jelenleg 49 éves, de dús fekete haja s fiatalos megjelenése nem mutatja annyinak. Felesége Bethlen Emma grófnő, Bethlen Gábor gróf húga, a kit a gyönyörű kerlési kastélyból vezetett oltárhoz, egyike Erdély első szépségeinek. A boldog házasságból egy fiú és négy leánygyermek származott.

Béldi gróf mint Kolozs megye főispánja vezeti az erdélyi megyék hódoló küldöttségeit a király színe elé, s talán ép akkor mondja el üdvözlő beszédét, midőn e sorok a közönség kezeibe jutnak." (Forrás: Vasárnapi Újság, 1895. szeptember 22.) 

A fenti, dőlt betűs szöveg eredeti. Eredeti szöveg, eredeti helyesírással, ahogy az említett lapban megjelent annak idején. 

Március 21-én történt - Tanácsköztársaság és Fekete Március

         Több történelmi eseményt tartunk számon ezen a napon, 1919 március 21-én, Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, 1990 március 21-én, Marosvásárhelyen befejeződtek a magyarok és románok közötti összecsapások, ismertebb nevén a fekete március.

Kun és Garbai kikiáltják a Tanácsköztársaságot

·        Tanácsköztársaság:

Egy olyan kommunista ideológiával feltöltött államforma volt, amelyben a hatalmat a munkástanácsok gyakorolták.

Magyarországon 1919 március 21-én kiáltották ki, miután Kun Béla és Garbai Sándor államcsíny következtében átvették a hatalmat.

A Tanácsköztársaságot, 1919 augusztus 1. külső és belső erők megbuktatták.

1919-ben Szlovákiában és Bajorországban is kikiáltották a Tanácsköztársaságot, de akárcsak Magyarországon ezekben az államokban is hamar megbukott ez az államforma.

·      

A hadsereg tétlenül szemlélte az eseményeket

  Fekete március (vagy marosvásárhelyi pogrom):

Olyan etnikumközi zavargások voltak, melyek 1990 márciusában törtek ki a marosvásárhelyi magyarok és a románok között. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt.

A románok az ortodox papok uszítására támadtak a békésen tüntető magyarokra. A román karhatalmi erők nem avatkoztak be és távolról szemlélték az eseményeket. A magyarok segítségére sietett a környékbeli roma lakosság, amely a következő jelszót kiáltotta: „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”. A zavargásokon kiverték Sütő András fél szemét.

Az ütközetet a magyarok nyerték. A „győzelmet” a magyar tömeg pedig a magyar himnusz eléneklésével ünnepelte, majd felhúzták a városháza épületére a magyar zászlót. A rendet már hajnalban helyreállították a román hadsereg elit ejtőernyősei és egy gyalogos zászlóalja.

RJA

A képek forrása: hu.wikipedia.org

József-nap után

       

       A tegnap volt József-nap, az én egyik névnapom (a másik a január 7-i Attila nap). Nem igazán vagyok névnap ünneplő, de azért jól esik, amikor névnapomon felköszöntenek. Így történt a tegnap is, sokan felköszöntöttek facebookon, sms-ben, telefonon vagy személyesen. Jó érzés volt tudni, hogy az emberek tisztelek. Ezúttal szeretném megköszönteni mindenkinek a jókívánságokat.

         A József-nap, akárcsak a Sándor, Péter és Pál, István vagy János nap fontosabb (talán azért is mert elterjedtebb nevek) névnapok. Ezért a József-naphoz is több hiedelem és népszokás kapcsolódik.

         A hagyomány szerint József-napkor érkeznek a fecskék és a gólyák, ekkor kezdődik a tavasz. Továbbá a hagyomány megkövetelte, hogy ezen a napon hajtsák ki először az állatokat a legelőre.

         Ezen a napon ültetik a háziasszonyok a paprikát, a krumplit, a hagymát és a fokhagymát, ahhoz, hogy bő legyen a termés.

         A Sándor, József, Benedek naphoz egy kis mondóka is kapcsolódik: „Sándor, József, Benedek ők hozzák a meleget”, amit én viccesen, utalva a nevemre, úgy szoktam mondani, hogy Sándor, József, Benedek, mi hozzuk a meleget. J

         Egyes kutatók szerint a hiedelem gyökere az ókori Róma hagyományaiban keresendő. 

Szépkenyerűszentmártoni panorámák

Nagyobb felbontásért kattints a képre!

  A felső panorámát alkotó képek a Varga hegy felől volt felvéve. Távolról pedig látszik a falu vége.

         Ahogyan az elmúlt napokban jeleztem, hogy az elmúlt hétvégén Szépkenyerűszentmártonban jártam és lefotóztam egynéhány határrészt. Ezen alkalommal készítettem két panoráma képet, amit feltöltöttem a blogra is. Remélem ezzel meglepetést szereztem a szépknyerűszentmártonból elszármazottaknak és a szépkenyerűszentmártoniaknak.

Persze a panoráma nem csak nekik szól, ugyanis minden kedves rajongom és olvasómnak ajánlom a képeket. 

Nagyobb felbontásért kattints a képre!

A felső panorámán látható Hosszú, Kaptáros, Vargahegy és távolról Szárhegy (persze a szépkenyerűszentmártoni Szárhegy, nem pedig a gyergyói).

RJA