 |
| Az esőben lakmározik a mókus |
A reggel sokat esett az eső, ezért egyesek az mondják, hogy szomorú az idő. Mi sem tévesebb. Az idő akkor szomorú, ha mi azzá tesszük.
A reggel, amikor még javában esett, gondoltam egyet és kimentem az erkélyre/teraszra kávézni. Ahogy ottan egymagamban kávézgattam megfigyeltem az élet apró örömeit, melyek akkor is feldobják az ember napját, ha úgy tűnik, az eső elrontaná.
Mondom, ahogy egymagamban kávézgattam megfigyeltem, ahogy a szomszéd ház tetején egy mókus javában lakmározik és tömi magát dióval. Ekkor én kaptam az alkalmon, bementem a fényképezőgép után remélve, hogy a mókus megvár (és megvárt :)) s megvárt. Lefotóztam párszor, de ő onnan nem mozdult és vidáman reggelizett.
Következtetésképpen jogosan írtam a facebookon, hogy: Mi lehet szebb, mint egy ilyen esős reggelen, mint az, hogy a teraszon/erkélyen iszod a kávéd és látod a mókusokat, ahogyan lopják a szomszéd dióját? — nagyszerűen van.
RJA
