Mint
minden évben az idén is augusztus 13 és 15-e között szervezték a füzesmikolai
búcsút. Általában rengetegen mennek a búcsúra, az idén, az eső miatt is, alig
(!) 30 ezer ember vett részt ezen a vallásos eseményen.
A kolostorhoz vezető úton mindenféle utcai árust láthatunk. Játékfegyverektől alkoholi mindent megtalálsz. Az ikonok, szent képek, a pogácsák, kürtöskalácsok és a szentelt víz mindenhol megtalálható. A koldusokat majdnem kifelejtettem, belőlük is van elég.
A
kolostor területén több kisebb vagy nagyobb épület és templom található, többek
között egy kis fatemplom is. A hagyomány úgy tartja, hogy a zarándokok lelke
csak akkor tisztul meg, ha négykézláb, imádkozva körbejárják a templomot. A
lélek kitisztulása után, a hívők órák hosszát, türelmesen sorban állnak, hogy
megtekinthessék és megcsókolhassák a Csodatevő Mária ikonját. Úgy tartják
gyógyító és csodatevő ereje van.
A
búcsú elejétől a végéig miséznek a helybéli és a meghívott papok. A fő misét az idén is az erdélyi metropolita, Andrei Andreicut vezette.
A
búcsújárók sátorban vagy a szabad ég alatt töltik el az éjszakát. Sokan közülük
gyalog érkeznek a kolostorhoz és ugyanúgy távoznak is. Az idén a nagy eső miatt taposták a sarat. Alig lehetett látni olyan embert aki nem volt sáros.
Minden
évben töltött káposztával és kaláccsal vendégelik meg a zarándokokat. Az idén
is több mint 10000 tölteléket csavartak.
Több televiziós csatorna azt mondta, hogy nem kevesebb mint 60 ezer ember volt jelen a búcsún. Véleményem szerint ez enyhén túlzás, hiszen az idén sokkal kevesebben voltak mind tavaly (amikor kb. 70 ezren voltak). Aligha lehettek 30 ezren az idén.
***
Pár sor a
kolostor történetéről:
A
kis fatemplomot 1552-ben említik először a dokumentumok, de valószínűleg már
régebbtől ottan állt. Persze a mostani fatemplom nem az eredeti, mivel az
1973-ban leégett. Érdekességként elmondható, hogy a kis fatemplomot 1714-ben
Korniss gróf renováltatta, saját költségén.
Az
első kőtemplomot 1875-1879-ben építették. Az elmúlt évtizedben megkezdték egy
újabb kőtemplom (tégla) építését, amit a mai napig sem fejeztek még be.
A
kolostor 1699 után lett híres, amikor a hagyomány szerint, az 1681-ben festett
Szűz Máriás ikon 21 napon keresztül megállás nélkül sírt. Ezt követően évről –
évre egyre többen zarándokoltak, a már görög katolikus kolostorhoz. A búcsú
annyira ismert lett, hogy XIII. Kelemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el és
búcsút hirdetett a három Mária-főünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony (már. 25),
Nagyboldogasszony (aug. 15) és Kisboldogasszony (szept. 8) napjára. Az utóbbi
kettőnek alakult ki hagyománya, ami a mai napig él. Persze szeptember 8-án
jóval kevesebben zarándokolnak/zarándokoltak el a füzesmikolai kolostorhoz.
1948-ban,
amikor betiltották a görög katolikus egyházat a kolostor az ortodox (görög
keleti) egyház tulajdonába került. Mivel az 1989-es rendszerváltás után a
kolostor és a „könnyező” ikon nem került vissza a görög katolikusok
tulajdonába, a két egyház a mai napig pereskedik tulajdona felett.
RJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése