90 éves I. Mihály román királyI Mihály

Felirat hozzáadása

I. Mihály román király (románul: Mihai I al României; Sinaia, 1921. október 25. –) II. Károly román király és Ilona görög és dán királyi hercegnő fia, I. Ferdinánd román király unokája.

Hat évesen került először a trónra, azt követően, hogy nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja, Károly herceg pedig lemondott a román trónról, és elhagyta az országot.

1930-ban, II. Károly visszatért az országba, és felváltotta Mihályt a trónon, ugyanakkor őt tette meg a trónörökösnek és kinevezte Gyulafehérvár nagyvajdájának.

1940-ben Ion Antonescu puccsot hajtott végre, az új kormány száműzte II. Károlyt, a 18 éves Mihályt pedig a trónra ültette. Még ebben az évben megkoronázták Bukarestben az ortodox egyházi vezetők közreműködésével. Az új király hatalma nagyon korlátozott volt, bár hivatalosan rangok és titulusok sorát birtokolta, az ország irányítását a nemzetiszocialista (és magyar-ellenes) Ion Antonescu gyakorolta.

1944. augusztus 23-án puccsot hajtott végre, Antonescut letartóztatta és fegyvert fordított a németek előtt. A szovjet csapatok ennek ellenére hamarosan megszállták az országot, kb. 130 000 embert letartóztattak és a szibériai lágerekbe deportáltak, ahonnan csak töredékük tudott hazatérni.

1947. december 30-án a kommunisták felszólították a trón elhagyására, és kihirdették a királyság megszűnését és kikiáltották a népköztársaságot. Néhány nap múlva lemondatták és 1948. január 3-án Mihályt és családját kiutasították az országból és visszavonták az állampolgárságát.

1948 júniusában feleségül vette Anna hercegnőt, akivel először Angliában, később pedig Svájcban telepedtek le.

Öt lánya van:

    Margit trónörökös hercegnő (1949)

    Ilona hercegnő (1950)

    Irén hercegnő (1953)

    Zsófia hercegnő (1957)

    Mária hercegnő (1964)

1992-ben visszatért Bukarestbe, ahol 1 millió ember várta. A szimpátia megijesztette Ion Illiescut, akkori államfőt és betiltotta a királynak, hogy Romániába látogathasson.

1997-ben a jobboldali kormány visszaadta a királynak az állampolgárságát.

Utólag a román kormány vagyona nagy részét visszaszolgáltatta. Jelenleg az aradi Soborsini birtokán illetve a bukaresti Erzsébet palotában (királyi palota) tartózkodik.

2008. április 8-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjának választották.

Ma 10 órakor, 90 születésnapja alkalmával a román parlamenthez szol.

In memoriam 1956

A tegnap a legtöbb magyarlakta településen megemlékezéseket szerveztek, az 1956-os magyar forradalom emlékére. Kolozsváron a Mátyás szülőháza előtt és a sétatéren lévő emlékhely előtt emlékeztek meg a forradalom magyarországi és erdélyi áldozatairól. Ugyanakkor több sírt is megkoszorúztak a Házsongárdi temetőben. 

1956. okt. 23-a szabadságharc a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 

Mi is történt az említett napon, azt a Wikipédia is szépen leírja:

"Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.  A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja."

forrás: Wikipédia

A képek forrása: internet

Minden magyar számít

Bizonyára ismerős ez a jelmondat. Láthattátok plakátokon, és a sajtóban. Mindez azért van, mert népszámlálás zajlik Romániában és az Európai Unióban.

Ahhoz, hogy ez számunkra, erdélyi magyarok számára sikeres legyen, figyelnünk kell a következőkre:

1. Vállaljuk magunk és családtagjaink magyarságát!

A törvényes előírások értelmében nyilatkozhatunk családtagjaink etnikumáról, anyanyelvéről és vallásáról, akkor is, ha ők nincsenek otthon. Nagyon fontos, hogy valljuk magunkat magyarnak (maghiar, nem ungur, secui vagy egyebb) a számlálóbiztos előtt.

2. Regisztráljuk külföldön tartózkodó családtagjainkat!

A külföldön tartózkodók jelentősen növelhetik a magyarság számát. Az ország népességébe csak azok számítanak be, akik „ideiglenesen vannak távol” (temporar absente).

3. Az egyetemisták regisztrálják magukat az egyetemi városban is!

A népszámlálás módszertana szerint az egyetemistákat az egyetemi városban is össze kell írni, függetlenül attól, hogy van-e hivatalos címük, ideiglenes tartózkodási engedélyük (flotant) vagy nem. 

Több információt a http://www.nepszamlalas.ro/index.php/hu/nepszamlalas/ honlapon találhatnak. 

forrás: www.nepszamlalas.ro

In memoriam: A 13 aradi vértanú

Az aradi 13

Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékszik a világ magyarsága. A Wikipédia szerint „Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így.”

Kivégzésük

 

Az ítélet kimondása után, kivégezték a 13 tábornokot.

A tábornok neve és kivégzési módszere a következő:

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):

A tábornokok neve és kivégzési módszere a következő volt:

    1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),

    2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,

    3. Kiss Ernő, tábornok,

    4. Schweidel József, tábornok,

12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):

    5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,

    6. Török Ignác, tábornok,

    7. Lahner György, tábornok,

    8. Knezić Károly, tábornok,

    9. Nagysándor József, tábornok,

    10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,

    11. Aulich Lajos, tábornok,

    12. Damjanich János, tábornok,

    13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,

levétel

 

Kossuth Lajos, magyar Golgotának nevezi Aradot.

Tiszteletükre 1890. október 6-án, Aradon felállították a Szabadság szobrot, ami nemzetni szimbólummá vált.

 A szobor története is kalandos volt. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték.

2004-ben Adrian Năstase vezette kormánya, több parlamenti képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák.

2011. április 13-án a szoborról lelopták a diadémot, a tőrt és egy kardot, ezért jelenleg is csonka állapotban van.

A kép forrása: sulinet.hu

Hétvégén 2. REPLAY ARMENOPOLIS

A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány és az 51. számú Czetz János Cserkészcsapat 2011. október 7 – 8. között szervezi meg a REPLAY ARMENOPOLIS - XIII. ŐSZI FESZTIVÁLT.

 Pénteken, október 7-én állandó kiállítás a főtéren, városismereti vetélkedők, és könnyűzene koncert a Hayak Pubban.

 Szombaton, október 8-án fényképkiállítás és Prücskök évadnyitó játszóház a 7-es óvodában, fúvós koncert a parkban, a római katolikus templomban kórus művek előadása, este jazz koncert a Hayak Pubban. Szombat este 10 órától évadnyitó táncház a Téka Alapítvány székhelyén.Mindenkit szeretettel várunk!

Forrás: www.teka.ro

Antireklám

A tegnap vásároltunk egy mosógépet a Rombiz-ból. Kinéztünk egy 870 lej értékű gépet, amit ki is fizettünk. Azt mondták, hogy a hazaszállítás ingyenes, ezért nem is gondolkodtam azon, hogyan vigyem haza.

         A meglepetés akkor érkezett, amikor hazahozták a mosógépet és megláttam a számlát, amin az állt, hogy 830 lej. Ekkor elborult az agyam és jól felmérgelődtem. Ma délelőtt bementem a számlával a boltba, ahol kiderült, hogy az elárusítónő magyar, ami nem mentesíti a bűn alól. Szépen megkértem, hogy tisztázza a helyzetet. A nő elmondta, a 40 lej különbség a hazaszállítás volt. Erre azt mondtam, arról volt szó, hogy ingyenes a szállítás, majd felkértem, hogy állítson ki számlát 870 lejre, mert annyit fizettem. Az elárusítónő visszaadta a 40 lej különbséget és elmondta, reméli, hogy elégedett vagyok. A válaszom az volt, hogy IGEN.

         Engem nem vernek át, remélem másokat sem. Azért írtam le ezt a történetet, hogy mások is tanuljanak belőle.

Frankfurtban

Ház Langenben

Augusztus 27 és szeptember 4-e között Frankfurtban, pontosabban a Frankfurt melletti Langen-Hessen –ben voltunk. Én először jártam ottan, feleségem már több alkalommal. Meglepett minden, amit ottan találtam. Nem hasonlít semmihez, amit én addig Németországról gondoltam. Frankfurti és Langeni élményeim megerősítették Németország iránti imádatom és erőt adtak a német nyelv további tanulásában.

Németországba repülővel mentünk, a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2A termináljáról. A chek-in, a biztonsági ellenőrzés és a beszállás gond nélkül mentek. Az utazás átszállással történt, Bécsben repülőt cseréltünk. Az utazás majdnem simán ment. Miért csak majdnem? Azért mert Bécsben nagy volt a vihar és kissé „rezgett” a repülő.

Este fél 10-kor érkeztünk Frankfurtba, az első benyomás nem volt annyira sokkoló, ahogy elképzeltem. Egészen barátságos és vonzó. Gondoltam, hogy szeretni fogom, mert mindig is vonzott Németország és minden, ami vele kapcsolatos.

Frankfurti szurkolok

Másnap délelőtt kipróbálhattam a helyi kávé ízletességét egy helyi kávézóban. Délben pedig a frankfurti Commerzbank Arena-ban 2. Bundesliga mérkőzésen vehettem részt (Eintrakt Frankfurt – SC Paderborn 0-0), ahol meglepett a szervezettség és a rend. A mérkőzés teljes ideje alatt a szurkolok kolbászt és sört vásárolhattak, anélkül, hogy rendbontás lett volna. Sőt mi több, a hazai és vendég szurkolok együtt söröztek anélkül, hogy fejbe verték volna egymást.

A civilizáció hazájában van Göthe országában, még a frankfurti koldusok is civilizáltabbak, mint a mieink. Nem ordítanak utánad, nem csavarja el az orrod a bűz a piacon. Ettől eltekintve ott is, akárcsak itthon Erdélyben az embereknek meg vannak a saját bajaik, félnek a holnaptól és kerülik a törököket (amiből rengeteg van, mind nálunk cigányból) akik zajosak és szemetelek.

Frankfurt

Sokat jártunk az említett két városban, egyik nap a frankfurti állatkertbe is ellátogattunk, ami egyszerűen lenyűgözött. Az állatkert tervezői megpróbálták utánozni a bezárt állatok eredeti lakóhelyüket, így láttunk dzsungelt, sivatagot, sztyeppét, stb.

Budapest - Országház

Vasárnap reggel (szept. 4) repülővel távoztunk Németországból és egy napot Budapesten töltöttünk, ami keserűséggel töltött el. Mocskos és elhanyagolt város lett a nemzet fővárosa, megtelt koldusokkal, szeméttel és nemtörődömséggel. Olyan balkáni hangulat uralkodott ottan is akárcsak Kolozsváron.

Este egy szamosújvári mikrobusz járattal tértünk vissza a realitásba. Az ütött – kopott, de mégis szeretett Erdélybe, ahol folytatnunk kell a munkát és a harcot.

Remélem hamarosan visszakerülök arra a helyre, amely elvarázsolt engem és amelyikhez családi kötelékek fűznek.                                                         

Ki a felelős?

Július 15-én hunyt el nagytatám, amit nem akartam nagydobra verni. Halála rávilágít egy olyan realitásra, amit régóta érzékeltem, de nem akartam beismerni. A realitás az, hogy a román egészségügyi rendszer romokban hever. Elképesztő, hogy kihívod a mentőt és azt válaszolják, hogy várjál, mert nincs mentő a városban. Hogyan lehetséges, hogy egy EU-s államban ne legyen mentő és nem lehet senkit felelősségre vonni?

Nagymamám taxival vitte be nagytatámat a kórházba, ahol szívrohamban elhunyt, miután egy órán keresztül próbálták éleszteni. Ha időben eljön a mentő lehet nem halt volna meg nagytatám. Isten döntéseit nem áll szándékomban felülbírálni, azon sem akarok lovagolni, hogy mi lett volna ha.

Egy dologra szeretnék választ kapni, kit vonunk felelősségre azért, hogy nem volt mentő a városban? Mit válaszolna a mentőszolgálat szóvivője? Azt, hogy sok a téves riasztás? Az nem mentség…

fotó: http://www.sff.hu/