2011. szeptember 21., szerda

Antireklám



A tegnap vásároltunk egy mosógépet a Rombiz-ból. Kinéztünk egy 870 lej értékű gépet, amit ki is fizettünk. Azt mondták, hogy a hazaszállítás ingyenes, ezért nem is gondolkodtam azon, hogyan vigyem haza.
         A meglepetés akkor érkezett, amikor hazahozták a mosógépet és megláttam a számlát, amin az állt, hogy 830 lej. Ekkor elborult az agyam és jól felmérgelődtem. Ma délelőtt bementem a számlával a boltba, ahol kiderült, hogy az elárusítónő magyar, ami nem mentesíti a bűn alól. Szépen megkértem, hogy tisztázza a helyzetet. A nő elmondta, a 40 lej különbség a hazaszállítás volt. Erre azt mondtam, arról volt szó, hogy ingyenes a szállítás, majd felkértem, hogy állítson ki számlát 870 lejre, mert annyit fizettem. Az elárusítónő visszaadta a 40 lej különbséget és elmondta, reméli, hogy elégedett vagyok. A válaszom az volt, hogy IGEN.
         Engem nem vernek át, remélem másokat sem. Azért írtam le ezt a történetet, hogy mások is tanuljanak belőle.

2011. szeptember 15., csütörtök

Frankfurtban


Ház Langenben
Augusztus 27 és szeptember 4-e között Frankfurtban, pontosabban a Frankfurt melletti Langen-Hessen –ben voltunk. Én először jártam ottan, feleségem már több alkalommal. Meglepett minden, amit ottan találtam. Nem hasonlít semmihez, amit én addig Németországról gondoltam. Frankfurti és Langeni élményeim megerősítették Németország iránti imádatom és erőt adtak a német nyelv további tanulásában.
Németországba repülővel mentünk, a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2A termináljáról. A chek-in, a biztonsági ellenőrzés és a beszállás gond nélkül mentek. Az utazás átszállással történt, Bécsben repülőt cseréltünk. Az utazás majdnem simán ment. Miért csak majdnem? Azért mert Bécsben nagy volt a vihar és kissé „rezgett” a repülő.
Este fél 10-kor érkeztünk Frankfurtba, az első benyomás nem volt annyira sokkoló, ahogy elképzeltem. Egészen barátságos és vonzó. Gondoltam, hogy szeretni fogom, mert mindig is vonzott Németország és minden, ami vele kapcsolatos.
Frankfurti szurkolok
Másnap délelőtt kipróbálhattam a helyi kávé ízletességét egy helyi kávézóban. Délben pedig a frankfurti Commerzbank Arena-ban 2. Bundesliga mérkőzésen vehettem részt (Eintrakt Frankfurt – SC Paderborn 0-0), ahol meglepett a szervezettség és a rend. A mérkőzés teljes ideje alatt a szurkolok kolbászt és sört vásárolhattak, anélkül, hogy rendbontás lett volna. Sőt mi több, a hazai és vendég szurkolok együtt söröztek anélkül, hogy fejbe verték volna egymást.
A civilizáció hazájában van Göthe országában, még a frankfurti koldusok is civilizáltabbak, mint a mieink. Nem ordítanak utánad, nem csavarja el az orrod a bűz a piacon. Ettől eltekintve ott is, akárcsak itthon Erdélyben az embereknek meg vannak a saját bajaik, félnek a holnaptól és kerülik a törököket (amiből rengeteg van, mind nálunk cigányból) akik zajosak és szemetelek.
Frankfurt
Sokat jártunk az említett két városban, egyik nap a frankfurti állatkertbe is ellátogattunk, ami egyszerűen lenyűgözött. Az állatkert tervezői megpróbálták utánozni a bezárt állatok eredeti lakóhelyüket, így láttunk dzsungelt, sivatagot, sztyeppét, stb.
Budapest - Országház
Vasárnap reggel (szept. 4) repülővel távoztunk Németországból és egy napot Budapesten töltöttünk, ami keserűséggel töltött el. Mocskos és elhanyagolt város lett a nemzet fővárosa, megtelt koldusokkal, szeméttel és nemtörődömséggel. Olyan balkáni hangulat uralkodott ottan is akárcsak Kolozsváron.
Este egy szamosújvári mikrobusz járattal tértünk vissza a realitásba. Az ütött – kopott, de mégis szeretett Erdélybe, ahol folytatnunk kell a munkát és a harcot.
Remélem hamarosan visszakerülök arra a helyre, amely elvarázsolt engem és amelyikhez családi kötelékek fűznek.                                                         
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...